Batthyány és a Szabadság
A Szabadság Kávéház és étterem és a Magyar Örökség Díjas Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendhagyó kamara-kiállítást rendez Gróf Batthyány Lajos mártírhalálának 160. évfordulója alkalmából az V. kerületi Aulich utca 8-ban.
A vasárnap délutáni rendezvényen köszöntőt mond Sebők Nándor, az étterem ügyvezető igazgatója. Megnyitó beszédet mond Holló József Ferenc ny. altábornagy, a múzeum főigazgatója. A hadseregszervező Batthyány Lajos miniszterelnökről előadást tart Kedves Gyula alezredes, a múzeum igazgató-helyettese. A HM HIM a most megnyílandó kiállítással gróf Batthyány Lajos mártírhalálának 160. évfordulója alkalmából kíván emléket állítani, akivel 1849. október 5-én közölték a halálos ítéletet, majd másnap végezték ki ezen a helyen.
Az 1902-ben megnyílt kávéház névválasztása nem véletlen. A félig-meddig katonai helyszínen az ezernyolcszázas évek második felében a ?hírhedt Újépületben? tartották fogva az 1848/49-es forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot, akit 160 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végeztek ki az Örökmécses helyén. Nem véletlen tehát, hogy a kávéház ablakából az Örökmécsesre lehet látni.
A jelenlegi épület 1899-1902 között épült fel. Földszintjén a Strauss család 1902-ben nyitotta meg kávéházát, amelyet a 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére Szabadság Kávéháznak nevezett el. A magyar irodalom és költészet nagyjai mellett a fővárosi értelmiség egyik közkedvelt társalkodó helyévé alakult ki e kávéház, miközben a magyar szabadság és szellemiség megtestesülésévé vált. A kor legnagyobb költője, a Nyugat egyik oszlopos tagja, Ady Endre itt alkotta meg 1905-ben a Harc a Nagyúrral című versét, amely az individuumnak a pénzzel és a pénzért folytatott reménytelen küzdelmét jelképezi.
Batthyány gróf a szabadságharcban
Gróf Batthyány Lajos egyike volt az ország leggazdagabb földbirtokosainak. Több száz éves hagyományokkal rendelkező arisztokrata család sarjaként vált ellenzéki politikussá, majd a forradalom ügye mellett elkötelezett államférfivá. Erős és hatalmas Magyarországot akart teremteni az Osztrák Birodalmon belül.
A 1848-49-es szabadságharc és forradalom gazdag eseménytörténetének során 1848. március elejére már nem volt kétséges, hogy ha megalakulhat a magyar kormány, akkor annak vezetője, akaratereje és kiváló diplomáciai tehetsége révén csak és kizárólag gróf Batthyány Lajos lehet. 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnökké az uralkodó, V. Ferdinánd.
Egyik legelső intézkedéseként körlevélben utasította a hatóságokat a jobbágyfelszabadítás haladéktalan kihirdetésére ? még a törvény királyi jóváhagyása előtt. Szimbolikus jelentőségű, hogy a forradalmi törvények királyi szentesítésének napján, április 11-én tette le a kormányfői esküt. Első felelős miniszterelnökünk nevéhez fűződik a nemzetőrség megszervezése, és az első tíz honvédzászlóalj felállítása.
A történelmi események következtében szeptember 10-én Batthyány lemondott, majd visszavonult ikervári kastélyába. 1849. január 8-án tartóztatták le és Budán, Pozsonyban, majd Olmützben raboskodott. 1849. október 6-án végezték ki ott, ahol emlékét Örökmécses őrzi a Belvárosban.
