Gőzösök a Városligetben
Egyedi fa mozdony modell, különleges gőzösök modelljei, dokumentumok és fényképek elevenítik fel a magyar gőzmozdonygyártás aranykorát. A magyar gőzmozdonygyártás fénykora című kiállítás ma délelőtt 11 órakor nyílt meg a városligeti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.
Az első hazai mozdony legyártásától, 1873-tól egészen az 1950-es évek végéig készültek Magyarországon gőzmozdonyok, közöttük olyan legendás típusok, mint a 424-es, a 301-es és a 601-es. A fénykor az 1900-1919 közötti időszak, ezt mutatja be a kiállítás. A tárlaton többek között megtudhattuk, melyik volt Európa legnagyobb Mallett-rendszerű gőzmozdonya, vagy milyen magyar találmányok kapcsolódnak a gőzmozdonyokhoz.
A XX. század elején jelentősen megnövekedett az utazási kedv és az áruszállítás is fellendült. A XIX. század végére a vasúti forgalom a többszöröse lett a néhány évtizeddel korábbinak. A korszakot lezáró 1914-19. közötti I. Világháború a vasúti szállítás további növekedését okozta. A megnövekedett tömegű vonatokat csak korszerű, nagy teljesítményű gőzmozdonyokkal lehetett továbbítani.
A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára 1900-tól kezdve európai szinten is egyedülálló mozdonyfejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként 1905-1919 között évente fejlesztett ki egy új mozdonytípust, és összesen mintegy 2500 gőzmozdonyt gyártott. Ekkor születtek meg azok az alaptípusok, amelyek a gőzkorszak végéig (a ’70-es évek elejéig) kiválóan helytálltak. A magyar gőzmozdonygyártás az 1900-1919 között Európában élenjáró volt, és hosszú időkre megalapozta a magyar vasúti gépgyártás jó hírnevét.
A megnyitón emlékeztünk meg váratlan hirtelenséggel elhunyt kollégáról, a kiállítást előkészítő Soltész József főmuzeológusról, valamint Lovász Istvánról, a hazai közlekedéstörténet egyik legnagyobb kutatójáról. A mai megnyitón és a következő hétvégén Abonyi Pál saját készítésű 375-ös H0-ás méretarányú mozdonya közlekedik a múzeum H0-ás emeleti terepasztalán. A kiállítás március 9-én, vasárnapig látogatható.
