ZETApress

hírportál

Ferencesek a Bélyegmúzeumban

Két egyházi témájú bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta húshagyó kedden a Bélyegmúzeumban. Az egyik Assisi Szent Ferencnek és a nyolcszáz éve alapított szerzetes rendjének állít emléket, a másik a társaság idei húsvéti bélyege. A kettős esemény nem a véletlen műve. A legenda szerint Ferenc épp ezen a napon határozta el 1209-ben Mété evangéliumának hatására, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában, mezítláb kezdett a megtérésről prédikálni, s rövidesen követői is akadtak. A húsvéti bélyeg a negyvennapos böjtöt megelőző napon került forgalomba.

A százforintos névértékű Ferences bélyeget Domé Eszter grafikus tervezte. Az alkalmi boríték gazdagon díszített, fő alakja a rend címere. Az alkalmi bélyegzőn az úgynevezett beszélő kereszt stilizált rajza látható. A bélyegen főalak Szent Ferenc, de megtaláljuk rajta hű társát, Szent Klárát is.

Húsvét ünnepének közeledtével a Magyar Posta hagyományaihoz híven forgalmi bélyeget bocsát ki. Az idei üdvözlőlapok és levelek ünnepi díszbe öltöztetéséhez Réti Zoltán festőművész Juhászkereszt című alkotásáról készült bélyegújdonságot ajánljuk.

A kép közepén a távolban látszik a juhász fekete kalapjában, körülötte a fehér bárányok, a tavasz, a megújulás hírnökei. Az előtérben az életet adó termőföld kalászai látszanak a kék ég alatt. A kompozíció egyben a keresztre feszített Jézus Krisztus képét is ábrázolja. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon Réti Zoltán: Mise a szabadban című festménye látható. Az alkalmi bélyegző a borítékon látható festmény részlete, a templom előtti Krisztus kereszt stilizált rajza.

Réti Zoltán 1923-ban Nagyorosziban született, majd előbb Érsekvadkerten, utána 1933-tól Balassagyarmaton él. 1942-ben végzett a Miskolci Tanítóképzőben, ahol tanítói és kántori oklevelet szerzett. Katona évei alatt fogságba esett, kalandos úton az Északi tengertől eljutott Bajorországba, ahol portréfestésből és templomi orgonálásból tartotta el magát. 1946-os hazatérését követően Patvarcon tanított, kórust vezetett, kántorizált. 1953-ban Budapesten megszerezte a zenetanári oklevelet. Balassagyarmaton zeneiskolát alapított, melynek igazgatója és tanára volt húsz éven át. Évtizedekig tanított a Bajcsy Általános Iskolában, a Balassi Bálint Gimnáziumban, a Tanítóképzőben és a Szántó Kovács János Gimnáziumban.

A háború miatt megszakadt képzőművészeti tanulmányait nem adta fel: 1969-ben elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Festészetében az olaj és grafika mellett az akvarell műfaját kedvelte leginkább, a nógrádi táj, a nevezetes nógrádiak ? Madách, Mikszáth, Balassi, Komjáthy ? és műveik, továbbá a Biblia megjelenítése foglalkoztatta leginkább.

Számtalan díj, elismerés, kitüntetés birtokosa: Apáczai Csere János-díj, Madách-díj, Köztársasági Arany Érdemkereszt, Szabolcsi Bence-díj. Díszpolgár lett Nógrád megyében, Nagyorosziban, Balassagyarmaton és Érsekvadkerten is. Mindkét bélyeget Szivi László, a Magyar Posta Zrt. általános vezérigazgató-helyettese mutatta be és helyezte forgalomba, s az évfordulóról Fráter (testvér) Magyar Gergely, az OFM Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tartományfőnöke emlékezett meg.

Szóljon hozzá!