ZETApress

A Sajtóház tegnap megnyílt kiállításán Drienyovszki János szobrászművész alkotásait ismerhettük meg. A tárlatot este 6-kor Jolsvai András újságíró, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese nyitotta meg a földszinti Mikszáth-teremben. Köszöntőt mondott Tóth Károly, a MÚOSZ elnöke.

A megnyitón megtudtuk, hogy az 1954-es születésű művészt keményfából faragták: 4 danos karate nagymester, melyből két fokozatot Japánban szerzett. 1991 és ?97 között négyszer járt a távol-keleti szigetországban. Akkor még Debrecenben lakott, s amikor pár éve a fővárosba költözött, több mint száz tanítványát hagyta a cívisvárosban. Budapesten már nem tanít, csak a szobrászatnak él.

A márciusig hétköznap reggel 8-tól este 7-ig látható kiállításon az alkotó játékra hívja a látogatókat. Húsz faszobra mellé csak számokat írt, a címadást a nézőkre bízza. Neki is megvannak a saját ötletei, s a tárlat március tárását követően a MÚOSZ honlapján megjelenteti az általa és a nézők által kitalált címeket. ? Soha nem ismétli önmagát. Ez fából szinte lehetetlen is lenne, hiszen minden darab fa más és más, de benne nincs is olyan szándék, hogy tönkretegye a fa önállóságát.

Sokáig áll a szobor anyaga előtt, néz, töpreng, szeretné átvilágítani. Azután nekilát, és olyan szobrot alkot, ami hasonló töprengésre készteti az elemzőt. Álkérdés, de manapság főleg sematikusok mindig fölteszik, figuratív vagy absztrakt művek-e az alkotások. Nem kérdéses, hogy a rózsagyökér és sárgabarack korpusz a maga valóságában figurális. De maga a fogalom elvont, és szinte mindörökre vetítve általánosítható. Ugyanis a Prometheusz torzó diófából, vagy az ugyancsak diófa Egyensúly felfogás kérdése.

A Piros és fekete vadgesztenye igen-igen kifinomultan attraktív, nagyon szép, modern finn otthon fő dísze lehetne. Az Ölelkezés vadcseresznyéből már bűn lenne, ha konkrétabb lenne. A Fluxus pedig diófából maga az anyag lényege. Mindenesetre szobrai nem asztali díszek, okkal parancsolnak tiszteletet, de akár vadcseresznye, akár rózsagyökér és sárgabarack, akár diófa, vagy netán körtefa, hársfa vagy kőrisfa, vagy tölgyfa kiindulásúak, mindig az alkotó Drienyovszki Jánost adják vissza. Övé a főszerep.

Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, kiállításainak és szimpóziumi részvételeinek száma meggyőzően parancsolnak tiszteletet, amit elsősorban elkészült alkotásainak különlegesen míves volta, lényeglátó szemlélete és magas művészi kvalitásai alapoznak meg ? írta róla Csák Máté, a MÚOSZ Építészeti, Képző és Iparművészeti Szakosztályának elnöke 2010 áprilisában, a Sopronban megrendezett kiállítása katalógusában.