Ernő levelei
Az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti előadótermében délután 4 órakor bemutatták a Dohnányi Ernő családi levelei című kötetet. A szép számmal összegyűlt vendégeket Dr. Boka László, az OSZK tudományos igazgató köszöntötte.
Az érdeklődőket meglepetésként Prunyi Ilona Bartók-Pásztory-díjas zongoraművésznő örvendeztette meg négy Dohnányi darabbal: a Ländler, a Vízesés, a Canzonetta és a Coppélia Valcer hangzott el. Dr. Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója elmondta, hogy a Zeneműtár XX. századi nagy szerzői hagyatékainak egyik legjelentősebbike Dohnányi Ernőé, amelyben 55 mű szerzői autográfja, közel 80 saját kompozíció első kiadása, többféle kiadásváltozata tanulmányozható, valamint fellelhető közel száz, a komponista könyvtárából származó, javarészt dedikált zenemű.
Dr. Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta, mennyire régen várták már a kötet megjelenését, egyben kiemelte a két intézmény, a Zenetudományi Intézet és az OSZK közti szoros együttműködést könyvkiadásban és kiállítások létrehozásában. Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója úgy vélte, hogy a kötetben található dokumentumokból pontosan kirajzolódik egy kiváló művész és egy nagyszerű ember portréja. Elárulta azt is, hogy zeneszeretőként korábban megpróbálkozott Dohnányit játszani zongorán.
A kötetet Dr. Kusz Veronika zenetörténész, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa mutatta be. Elmondta a személyes hangú levelekből kiderül, melyik zongora jobb, miből felvételizett Dohnányi, miért kövérek az argentin nők, melyik amerikai egyetemen verekedtek össze a hallgatók, hogy bejussanak a Mester zongorakurzusára.
Kelemen Éva évtizedes, az életműre és a hagyatékra vonatkozó kutatásainak köszönhetően, melyek az OSZK kutatási projektjei közt kiemelt helyet kaptak, a most megjelent kötet hármas kiadásban méltó módon, kétnyelvű előszóval, életrajzi áttekintéssel, és a levelek angol nyelvű összefoglalójával, valamint CD melléklettel ellátva mutatja be az életút két fontos korszakát.
Dohnányi Ernő (1877-1960)
Nemzedékének egyik legnevesebb előadóművésze, megbecsült komponistája volt. A két világháború közötti magyar zenei élet szinte minden fontos területén meghatározó szerepet töltött be, élete végéig tartó zongorapedagógusi munkássága nyomán számos tanítványa vált a nemzetközi koncertélet keresett szereplőjévé. Szerteágazó levelezéséből mind a mai napig nem jelent meg egyetlen gyűjteményes kiadás sem. Kötetünk ezt a hiányt pótolja: a közel háromszáz családi levél most először kerül a magyar olvasóközönség elé.
A levelek a művész szüleinek, illetve húgának Dohnányi Máriának íródtak, s az életút két nagy korszakát mutatják be: egyfelől a gyermekkortól az 1915 novemberéig tartó éveket, másfelől az 1944 őszétől kezdődő emigráció küzdelmes másfél évtizedét dokumentálják. Míg szülőknek szóló írásokból az érdeklődők Dohnányi zeneakadémiai tanulmányairól, kompozícióiról, később hangversenyeiről, művei fogadtatásáról tájékozódhatnak, addig a testvérének küldött levelekből nemcsak e művészi pálya alakulása követhető nyomon.
A gyermek- és ifjúkor mindennapjairól, később az időskor gondjairól beszámoló, ám mindenkor kedvesen évődő és szeretetteljes, olykor apáskodó hangvételű sorok olvastával bepillantást nyerhetünk a testvérpár évtizedeken át tartó szoros, bensőséges kapcsolatába is. A válogatást a levelek tartalma alapján összeállított táblázatok, jegyzékek és mutatók, valamint angol nyelvű rövid összefoglalók egészítik ki.
A XX. század nagy zeneszerzői hagyatékainak egyik legjelentősebbike Dohnányi Ernőé (1877-1960), mely az 1944 novemberében külföldre távozott komponista akaratából került a Magyar Nemzeti Könyvtárba. Az igen gazdag gyűjtemény szerzői autográfjai, első kiadásai és kiadásváltozatai mellett kiemelt fontossággal bír a hagyatékban őrzött mintegy 1300 levél is.
Bár e levelek egy részének tartalma nem ismeretlen a Dohnányi-kutatók körében, tudományos közreadásuk, gyűjteményes formában mind a mai napig nem történt meg. Intézményünk Zeneműtárában található a most közreadandó levelek mintegy kétharmada, az MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárának ugyancsak páratlan forrásértékű Dohnányi hagyatékából 74 levél, a Dohnányi Archívumból 17 levél, a British Libraryban található Dohnányi gyűjteményből pedig 7 levél került a megjelenő kötetbe.
