ZETApress

Koncepció készül Budapest kulturális intézményrendszerének megújításáról ? tudtuk meg a délelőtti sajtótájékoztatón Szőcs Gézától, a NEFMI kultúráért felelős államtitkárától és Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától a Hősök terén.

A Kormány felülvizsgálta a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítését, és ezzel összefüggésben úgy határozott ? egyetértve a bővítés szükségszerűségével ?, hogy az ne a térszint alatt, hanem egy tágabb, a fővárosi kulturális intézményrendszer legfontosabb elemeit áttekintő és azt újragondoló fejlesztés keretében, a térszint felett valósuljon meg.

Budapest városi szövetében és identitásában meghatározó jelentőségű, az itt élők és az idelátogatók számára kiemelkedő vonzerővel bír az a kulturális tengely, amely a Budai Vártól a Belvároson és az Andrássy úton át a Városligetig húzódik. Ez a tengely építészeti és kulturális értékeit tekintve európai mércével is kiemelt fontosságú, amit jelez a terület világörökségi besorolása is. A magával ragadó szépségű épületek, bennük a XIX. század végétől folyamatosan létrejött nemzeti, városi, alapítványi és magán fenntartású kulturális intézményekkel egyedi erőt és karaktert adnak nemzetünk fővárosának.

Példaképpen, s korántsem a teljesség igényével, gondoljunk csak az itt elhelyezkedő Budai Várra, a Vigadóra, az Operaházra, az Új Színházra, a Terror Házára, a KOGART Házra, a Szépművészeti Múzeumra, a Műcsarnokra, az Állatkertre és a Vajdahunyad várára. De e kulturális tengely mentén és közvetlen közelében még számtalan fontos, kisebb ás nagyobb múzeumi, színházi, zenei és egyéb művészeti-kulturális intézmény helyezkedik el, a Zeneakadémiától és a Képzőművészeti Egyetemtől kezdve a Mai Manó Házon és az Epreskerten át a Fővárosi Nagycirkuszig.

Ez a páratlan örökség, rendkívüli sokszínűsége és gazdagsága mellett azonban számos adóssággal és hosszú évek, évtizedek óta megoldatlan problémával küszködik. A Várnegyedben álló több mint hatvan éve romos épület, az egykori Honvéd Főparancsnokság torzója, a régóta bezárt és pusztuló Várbazár csak a legnyilvánvalóbb felkiáltójelek a romló állapotú, felújításra és megújulásra, a XXI. századnak megfelelő fejlesztésekre váró épületek, intézmények közül.

A kulturális kormányzatnak az összes érintett bevonásával, a területre vonatkozó eddigi tervek, fejlesztési irányok áttekintését követően végig kell gondolnia ennek a páratlan értékű intézmény-együttesnek a megóvásából és távlatos fejlesztéséből fakadó feladatokat. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága kezdeményezi egy olyan, legkésőbb 2011. végéig megvalósuló kulturális koncepció elkészítését, amely számba veszi mindazokat a feladatokat, lehetőségeket és az ebből fakadó fejlesztési irányokat, amelyek révén Budapesten 10 év távlatában, folyamatos megvalósítással, létrejönne egy európai összehasonlításban is kiemelkedő intenzitású és minőségű városi kulturális szövet, az Andrássy-negyed.

Ebben a negyedben új fejlesztésként kiemelkedő szerepet kapna a Műcsarnok és az Ajtósi Dürer sor között elterülő több tízezer négyzetméteres, jelenleg csak eseti rendezvényekre és parkolásra használt terület, az Ötvenhatosok tere. Itt helyezhető el többek között az a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó új múzeumépület, amely megfelel a legsikeresebb hazai múzeum iránti 21. századi elvárásoknak, s egyben hidat, összekapcsolódást jelent az itt megvalósítani javasolt egyéb intézmények irányába is.

A Kulturális Államtitkárság, tekintettel a Szépművészeti Múzeumnak a hazai múzeumügyben betöltött, nemzetközileg is kiemelkedő szerepére, s a bővítés öt éves előkészületei során szerzett tapasztalataira, felkéri a múzeumot, hogy vállaljon aktív közreműködői szerepet az Andrássy-negyed kulturális koncepció kidolgozásában. Egyben javasolja a Kormánynak, hogy a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésére szánt, s most felszabaduló európai uniós forrásokat e koncepció alapján, az Andrássy-negyed térségében felmerülő legszükségesebb feladatokra fordítsa!