ZETApress

Idén tíz nagyobb tematikus blokk köré csoportosítva rendezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválját, melyhez hagyományosan újra csatlakozott a Kossuth Lajos téri Néprajzi Múzeum is ? tudtuk meg Lantai Józseftől.

Többnapos rendezvények, soha nem látott terek megnyitása a látogatók előtt, koncertek, családi hétvégék és rendhagyó tanórák várják a látogatóbarát múzeumba térőket október elejétől november közepéig. Most két témakörből ajánlanánk a figyelmükbe e héten sorra kerülő rendezvényeket.

A pincétől a padlásig

Járva-kelve az utcákon naponta elmegyünk egy-egy épület, hivatal, múzeum mellett. Megszokott dolog. Észre sem vesszük. A Néprajzi Múzeum állandó és időszaki kiállításain túl most kulisszatitkaiba is betekintést enged. Vajon hány tárgy szerepel a kiállításokon a raktárban őrzött közel 250 ezer műtárgyból és a hozzájuk köthető megannyi történetből? Kíváncsi ezekre? A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében hat gyűjteményt mutat be a Néprajzi Múzeum az érdeklődőknek. A látogatók előtt megnyílnak a máskor zárt ajtók a pincétől a padlásig. Ígérjük, rendkívül izgalmas élményben lesz részük!

Képarchívum ? a rajz-, festmény- és nyomatgyűjtemény bemutatása október 22-én 11-től 12 óráig. Az Etnológiai Archívum két gyűjteményébe tekinthetünk be. A kéziratgyűjteményben a magyar néprajztudomány értékes gyűjtéseit, kéziratait tárják a látogatók elé a XIX. század végéről, melyek Jankó János, Herman Ottó, Kálmány Lajos, Xántus János nevéhez fűződnek. A képarchívumban festőművészek, grafikusok, rajztanárok (Bokros Ferenc, Pethelyi Gyula, Szinte Gábor, Szinte László, Cselényi Károly, Hende Vince, Telegdy Árpád, Huszka József, Makoldy József, Csete Balázs) alkotásait nézhetjük meg, melyek templomokat, haranglábakat, kolostorokat és templomi berendezéseket ábrázolnak, dokumentálva kulturális örökségünk fontos helyszíneit, épületeit, tárgyait.

Egy óra a Földön

Milyen viszonyban vagyunk ma a környezetünkkel? Mennyire vagyunk ebben tudatosak? Hányféle értékrend határozhatja meg ezt a viszonyt? Mennyire volt fenntartható egy parasztgazdaság vagy más kultúrák gazdasága? Tudtak-e a környezetükkel harmonikusan együtt élni? Milyen fogyasztási szokásaik voltak? Mit hasznosítottak újra? Honnan jutottak hozzá javaikhoz? ? Csak néhány lehetséges kérdés azok közül, amelyeket a múzeumi óra során körbejárnak október 19-én, 11-től 12 óráig.

Írásunk elején említettük a látogatóbarát múzeum kifejezést. Nos, szeptember végén ünnepélyes keretek között adták át a Néprajzi Múzeum új látogató tereit. Szarvas Zsuzsanna megbízott főigazgató köszöntője után, az uniós forrásból felújított épületet Szőcs Géza államtitkár nyitotta meg, és a vendégekkel együtt megtekintették az Átváltozások: Palotából Múzeum című kiállítást. A hazai kulturális intézmények modernizációs törekvése, a korszerű, látogatóbarát múzeum megvalósítása ismét jelentős mérföldkőhöz érkezett.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjának keretében uniós támogatással valósulhatott meg a Néprajzi Múzeum Palotából látogatóbarát múzeum ? A Néprajzi Múzeum szolgáltatáskínálatának minőségi megújulása a kulturális intézmény látogatóbarát fejlesztése érdekében című projektje. Az Európai Unió segítségével 2009 őszétől kezdődő építés az intézmény szolgáltatásainak megújulását, látogatóterek korszerűsítését, új terek kialakítását, az épület eredeti térszerkezeti elemeinek visszaállítását, látogatói információs rendszer bővítését foglalta magában.

A Néprajzi Múzeum 1973-ban költözött az egykori Igazságügyi Palota keleti szárnyába, a Nemzeti Galériától örökölt múzeumi térbe. Az uniós pályázat előtti utolsó átalakításokat a Nemzeti Galéria hajtotta végre az épületen, akkor sok helyen belenyúltak az eredeti épületszerkezetbe, igyekeztek megfelelő kiállítótereket és munkaszobákat létrehozni. A mostani beruházásnál a legnagyobb problémát a raktárak elhelyezése jelentette, ezen a téren kellett nagyobb korszerűsítéseket végrehajtani.

Az elmúlt negyven évben a korszerű múzeumi szolgáltatások hiánya egyre feltűnőbbé, kényelmetlenebbé vált, a látogatók fogadását szolgáló terek látványa is elavult. Ugyanakkor megfogalmazódott az igény, hogy az épület nagyszabású elő- és ?folyosócsarnokát? szabadítsuk meg a múzeumi kiszolgáló-funkcióktól, és ismét eredeti szépségében mutathassuk meg.

Korábban raktárként használt, a látogatók elől elzárt területek birtokbavételével új, az előcsarnokból jól megközelíthető helyre került a megnövekedett alapterületű múzeumi bolt és kávézó. Itt kapott helyet a pénztár, a ruhatár és a mosdók is. Vízer Balázs tervei alapján egyszerű, funkcionális megfogalmazású terek jöttek létre, melyekben csak egy-egy finom, apró részlet utal a nagyszabású, reprezentatív műemlék hatására.

Az építkezés egyik legnagyobb nyertese a múzeumpedagógiai műhely, melynek napfényes, modern bútorokkal berendezett foglalkoztató-terme a gyerekek számára is vonzó múzeumi környezetet kínál. A Kommunikációs Főosztály irodájának elhelyezése az egykori műtárgyraktár helyén, illetve a raktár anyagának optimális helyre való költöztetése újabb lépést jelentett a különféle múzeumi funkciók racionális elkülönítése felé.

A múzeumban folyó munkáról, a gyűjteményekről és az aktualitásokról egyaránt tájékoztatást nyújtanak az épület csomópontjain újonnan elhelyezett képernyők: kilenc nagyméretű kivetítő, három információs terminál, egy számítógépes munkaállomás. Előzőkön a múzeum anyagáról, aktuális programjairól, hátteréről adnak előre megszerkesztett tartalmakat, valamint a múzeum aktuális kiállításairól, programjairól, rendezvényeiről, foglalkozásairól kapnak kétnyelvű (magyar és angol) információkat a látogatók, segítséget a térbeli és időbeli tájékozódásban. Az egyik lépcsőházban kialakított hangfolyosón hallható a múzeum hangarchívumából válogatott anyag, mely a múzeum témájának megfelelő hangeffektusokból, hangdokumentumokból, zenei felvételekből áll.

Az eligazodást egységes, a múzeum grafikai arculatához illeszkedő irányítótáblák segítik. A látogatók kényelmét szolgálja a korlátlan internet-hozzáférés is. Látássérült látogatóik könnyebb információszerzését, tájékozódását a pályázat keretében megújult akadálymentesített honlap (www.neprajz.hu) segíti. A hírek oldalon a vakok és gyengén-látók által leginkább használt Jaws böngésző számára helyettesítő szöveget helyeztek el a képi információkról, valamint a billentyűzettel való navigálást, a menüpontok elérését tették egyszerűbbé és gyorsabbá az oldalakon.

Az újonnan bevezetett hangos térkép segítségével a látássérült látogatók akár előre is tudnak tájékozódni a múzeum tereinek megközelíthetőségéről. Az mp3 formátumú hangfelvételt bárki otthon áttöltheti magának saját hordozható lejátszójára vagy a Néprajzi Múzeum jegypénztárában speciális mp3 lejátszót biztosítanak vak és gyengén-látó látogatóiknak. A hallássérült látogatókra is gondoltak: az ő tájékozódásukat indukciós hurok segíti. Az épület valamennyi része akadálymentesen megközelíthető, kerekes székkel bejárható.

Kisebb időszaki tárlatok bemutatására új kiállítótér kialakítására is lehetőség nyílt. Elsőként az épület funkcióváltásainak történetét bemutató összeállítás kerül a falakra, Átváltozások. Palotából múzeum címmel. A Néprajzi Múzeum archív felvételeit és a több közgyűjteményből kölcsönzött fotókat és dokumentumokat a rendezők elsősorban a térhasználat szempontjai szerint válogatták.

Átváltozások: Palotából Múzeum kiállítás

A Néprajzi Múzeum több mint 100 évvel alapítása után, 1974-ben kezdte meg több évig tartó költözését a Kossuth térre, a Nemzeti Galéria helyére, az egykori Igazságügyi Palotába. A reprezentatív bírósági épület múzeumi célra való átalakítása már az 1950-es években, a terek teljes átalakításával megkezdődött. A Néprajzi Múzeum az épület legkarakteresebb tereinek, építészeti elemeinek, megmaradt berendezésének megőrzését tekintette egyik legfontosabb feladatának, miközben a folyamatosan változó múzeumlátogatói igényekhez igazodva el kell(ett) végeznie a szükséges átalakításokat, változtatásokat.

A látogatóbarát, modern múzeumi tér kialakítása minden, még a múzeumi célra épült 19. századi épületben is szükséges, és komoly, akár az egész épület arculatát megváltoztató átalakítások nélkül megvalósíthatatlan. (lásd Szépművészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum fejlesztési tervei).

A Néprajzi Múzeum nyilvános múzeumi tereinek használatát alapjaiban gondolta újra és alakította át 2009-10-ben. A megvalósítás során az épület több reprezentatív belső tere teljes egészében visszanyerte eredeti állapotát és funkcióját (bejárati előcsarnok), míg az új fogadótér kialakítása a XXI. századi múzeumi látogatók igényeit szolgálja. Mindezek mellett ? a komplex átalakítási programnak köszönhetően ? az épület múzeumi funkciója, az alkalmazott modern technikának köszönhetően, sokkal hangsúlyosabb a központi reprezentatív terekben (a bejárati fogadótérben és a központi Aulában elhelyezett, múzeumról szóló multimédiás programoknak köszönhetően).

Az átépítés (a tervezéstől a megvalósításig, az új terek berendezéséig) reflektorfénybe helyezte az épület építésének és használatának történetét. Ezért tűnt különösen izgalmasnak, a viszonylag jól dokumentált építéstörténet mellett az épület több mint egy évszázados, de részleteiben alig ismert térhasználatának feltárása. A kiállítás három meghatározó időszak: a bírósági, a múzeumi, és azon belül is a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum épülethasználatát mutatja be gazdag fotódokumentáció segítségével. A bemutatott fotók ugyanazokban terekben, sokszor ugyanolyan beállítással készültek, ami látványosan sűríti a tér és az épület 115 éves átváltozásait. A Múzeumok Őszi Fesztiváljában a Néprajzi Múzeum október elsejétől november 15-ig vesz részt.