ZETApress

hírportál

Falkavadászat a Vajdahunyadvárban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szombaton és vasárnap már második alkalommal rendezi meg a Hubertus-napi kiállítást és vásárt. Ennek keretében nyílik meg délelőtt 11-kor a Falkavadászat a képzőművészetben című kiállítás.

A lóval, kutyával történő vadászat eredete az ókorra nyúlik vissza. A perzsa uralkodók az i.e. VI. században lóháton űzték a veszélyes nagyvadakat, a görögök és a rómaiak is űzték. A VI. század végén a frankok is így vadásztak. A falkavadászat legkorábbi részletes leírásai a XII-XIII. századból származnak. Angliában 1100 és 1135 között alakult az első falkavadász társaság és sokáig nemzeti sportnak számított.

A csoportos vadűzéshez jó lovak, jó kutyák, lovas tudás, állóképesség ügyesség, bátorság kellett. Az angol kopók számos válfaját tenyésztették ki, külön fajta szolgált a rókára, nyúlra, szarvasra. A lovaknál kívánalom a nyugodt vérmérséklet, edzettség, jó ugróképesség. Ennek leginkább az angol telivérek és a magyar félvér lovak feleltek meg.

A falkavadászat költséges és szabályozott esemény volt. Az öltözködés formaságokhoz volt kötve. Divatját az angol minta határozta meg. A férfiaknak rókavadászatokon vörös frakkot, szarvas vadászaton zöld kabátot illett viselni fehér vagy drapp nadrággal, fekete, mandzsettás lakk csizmával, fekete cilinderrel. A hölgyek öltözéke fekete lovaglókosztüm volt. A falka tulajdonosa, az ún. falkanagy volt, akit a társulat választott meg. Ő intézte a vadászat hivatalos részét.

A falkamester vagy falkár feladata a falkára ügyelni, az ostorász feladata a kutyák kivezetése, összetartása a vadászat alatt. A kutyák a vad nyomát szimat útján megkeresik, aztán űzik, majd beérik és lefojtják ? a nagy vadat megállítják. Az angolok szerint a falkavadászat tudomány, a lovaglás művészet. A magyarországi angol mintájú falkavadászatot gróf Széchenyi István honosította meg. Központja Nagycenk volt. 1823-ban alakult meg a társaság és 1824-ben érkezett meg a falka, angol falkamester kíséretében.

Ősszel hetente négyszer vadásztak. Az 1830-as évek elején Fóton is megalakult a Károlyiak által létrehozott falka, amely a II. világháborúig a legnevezetesebb falkavadász központ volt. A XIX. század második felében sorra alakultak a falkák. Csákón, Eszterházán, Ürményben, Pesten, Dalmandon. Tatán gróf Esterházy Miklós, Európa egyik leghíresebb lovasa tartott falkát. 1870 és 1880 között Erzsébet királyné gödöllői Róka Falkavadász társaságának falkanagyja volt. A kiállítás egyik képe épp az ő vadászatát mutatja be.

A falkavadászat több mint száz évig tartó divatja Európában többnyire a nemesség költséges kiváltsága volt, bár Angliában a polgári forradalom után egy farmer, kereskedő, tengerész éppúgy lovagolhatott a falka után, mint egy lord. Divatja Észak-Amerikában is meghonosodott, és pozitív hatással volt a vadászkutya- és lótenyésztésre egyaránt.

Szóljon hozzá!