ZETApress

Túraútvonal-szerű kiállításon tekinthetők meg holnaptól Burger Barna Országos Kéktúrán készült fotográfiái a Természettudományi Múzeumban – tudtuk meg a 13 órai sajtótájékoztatón, ahol Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora tartott tárlatvezetést. Fotóink Katona Lucia felvételei.

Burger Barna (1965.02.24. – 2017.02.21.) fotográfus hajdani, gyermekkori álmát valóra váltva éppen tíz éve járta végig az Országos Kéktúra 1180 kilométerét.  A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő gondolatait könyvvé formálta, és a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában 2015-ben megjelentette Kékvándor címmel. A holnaptól október 31-én csütörtökig a Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában a Capa Központ rendezésében látható kiállításon nemcsak az album anyagából, hanem a vándorlás alatt készült mintegy negyvenezer fotográfia gondos válogatásából látható száz kép. A 2016. augusztusi kiállításáról idekattintva olvashatunk.

Az Országos Kéktúra tizenkét tájegységén végig-vezető fotográfiák és a különleges installációk a túra teljes útvonalát bemutatják, és fényekkel, hangokkal, meglebbenő, megmozduló képekkel az erdők gyönyörű, megnyugtató és kiteljesítő világát megidézve vezetnek el a megismeréstől a felismerésig. A Kékvándor című kiállítás a kiváló fotográfusnak állít emléket. A Kupolacsarnokban megrendezett kiállítás figyelembe veszi a különleges, nagyszabású tér adottságait. A falakon körbefut a Kéktúra teljes útvonala, a térben a Kékvándor által bejárt mind a 12 tájegység bemutatkozik. Zemplén-hegység: A vadregényes táj – Cserehát és az Aggteleki-karszt: A szelídség ritmusai – Bükk: Az ország teteje – Mátra: A legmagasabb pont – Cserhát: Zöld dombok vidéke – Börzsöny: Az otthonos erdő – Pilis, Budai- és Visegrádi-hegység: Az emlékek nyomában – Gerecse: Nyugalommal utazni jó – Vértes: Romantikus séta a hátsó udvarban – Bakony: A csaknem megfejtett titok – Balaton-felvidék: Az elágazó ösvények kertje – Kőszegi-hegység és Kemeneshát: Visszanézni.

Egykoron sok magyar tévénézőnek volt élménye a Rockenbauer Pál rendezte híres sorozat: a Másfélmillió lépés Magyarországon. Ahogy a film készítői, úgy 10 évvel ezelőtt Burger Barna is keletről nyugatnak indult. Alkalmanként 20 és 40 km közötti távolságokat teljesítve, heti két-három napot rászánva, több mint egy évig, 2013 májusától 2014 novemberéig tartott az útja. A fotográfus kamerája hol a természet szépségeit, hol a meglepő furcsaságait örökítette meg. Lenyűgöző tájak, ismerős-ismeretlen emberek, meglepetések vagy éppen apró, szép részletek bukkannak elő ennek a vándornaplónak a lapjairól, ami összességében egy spirituális értelemben is erős országképet mutat nekünk.

Burger Barna különleges fotói révén a ráismerés szépségével láthatjuk Magyarország tájait.  Egy olyan Magyarországot, ami a vele élő emberekkel együtt egyszerre láttatja a táj szépségét, valamint az épített és természeti örökség együttélését. S ha mást nem teszünk, mint elcsodálkozunk, hogy mennyi rejtett szépség lakik a tájainkon, Burger Barna már akkor is elérte az egyik célját: megmutatta mindenkinek, milyen sokféle és milyen lenyűgöző ez az ország, amit a hazánknak hívunk.

Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora a Kékvándor című albumból és a vándorlás alatt készült mintegy 40 ezer fotográfiából válogatott. A száz fotográfia és a különleges installációk az Országos Kéktúra 12 tájegységén, vagyis a teljes útvonalán vezetnek végig.

A fotográfiák egy része klasszikus módon, kiváló minőségű kiállítási kópiákon mutatkozik meg, felhasználva a Magyar Természettudományi Múzeum régi, használaton kívüli ún. lepkedobozait, tartófiókjait. Ezen kívül láthatók textilre nyomtatott képek a térbe belógatva, az erdőt stilizálva, valamint plexire nyomtatott, térhatású fotográfiák. A kupola alatti részben egy magasles várja a látogatókat, amelyről távcsővel nézhetőek a kiállítás képei. A felvételek látványos elemeken, hatalmas világítókockákon tűnnek át sejtelmesen. Az oszlopokra a Kéktúra motívumai kerültek, jelzőtáblák, pecsételőhelyek. A flóra és fauna átlényegülve jelenik meg a térben: hanghatások, fényhatások segítik a látogatók erdő-mező élményét. A kiállításképei közül néhány pedig az AR segítségével meg is mozdul. Ezen kívül interaktív bekapcsolódásra is lesz lehetőség: érintőképernyőn bebarangolható a Kéktúra és további, tájegységenkét legalább 30-40 fotográfiát is meg lehet nézni.

A kiállítás külön fotókon mutatja be a kékvándorok felszerelését is. Feszthammer Fanni, Barna özvegye a kiállítás rendelkezésére bocsájtotta a fotográfus néhány, a túrázás során használt tárgyát, illetve nem csak a fizikai tárgyak, de a túrázás előkészületének a dokumentumai is rendelkezésre állnak. A tárlat fontos részét képezik a szövegek, amelyeket Barna sok évtizedes barátjával, a Kéktúrán több tájegységen át vele gyalogló alkotótársával, Kőrösi Zoltánnal írt. Az író és a fotográfus a természetről, a tájról, a megtett útról közösen írta szövegeit. – A mindennapos gyaloglás inkább józan mérsékletre és kitartásra tanít. A lassú élet bátorságára és szépségére. Gyalogolnod kell, hogy mindinkább megértsd: elindulni és úton lenni a cél, nem a megérkezés. A Kéktúrát nemcsak szeretni, de tisztelni is kell! – olvashatjuk a könyvben.

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ együttműködésében megvalósuló kiállítást változatos szakmai programok: filmvetítések, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, megemlékezések, tárlatvezetések kísérik. A két múzeum együttműködött a kiállítás létrehozásában – mondta el a sajtóbemutatón Kőrösi Orsolya, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ igazgatója és Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.

A Capa Központ, mindig hálásan emlékezve arra az önzetlen szakmai és emberi segítségre, amit 2013-as alapításakor Burger Barna fotográfustól kapott, régóta tervezett egy méltó kiállítást a kiváló fotográfus és a jó barát tiszteletére. A választás Burger Barna: Kékvándor című könyvének fotó- és szöveganyagára esett. Szakmai együttműködő partnerként, társfinanszírozóként, a méltó helyszínt biztosítva csatlakozott a kiállítás megvalósításának tervéhez az egyik leglátogatottabb magyarországi múzeumként a Magyar Természettudományi Múzeum.

A kiállítás megvalósítója: Magyar Természettudományi Múzeum és a Capa Központ
A kiállítás ötletgazdája, kivitelezője, rendezője: Capa Központ
A kiállítás helyszíne: Magyar Természettudományi Múzeum, Kupolacsarnok
A kiállítás látogatható: 2024. április 18-a és október 31-e között
A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora