Bábu szól a Galériában
Anna Margit (1913-1991) festőművész életművét bemutató A bábu megszólal című kiállítása 10-én szerdától látható a Magyar Nemzeti Galériában. Az 05-én pénteken megnyitott Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat 220 festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet adva a XX. század legnehezebb periódusait megélő alkotóról.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a délutáni sajtóbejáráson elmondta, hogy a tárlat csaknem ötven évvel a művész utolsó kiállítása után új szempontok mentén mutatja be a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakjának életművét. Fotóink Egressy Rita felvételei.
– Vannak művészek, akiknek műveiben szinte elrejtőzik a sorsuk és vannak, akiknél kibogozhatatlanul keveredik össze az élet és a művészet – idézte a kiállításról készült katalógus Előszóját a főigazgató-helyettes hozzátéve, hogy Anna Margit képein ott van az egész élete. – Ahogy maga a festő is megfogalmazta: én az önéletrajzomat festem ahelyett, hogy írnám – tette hozzá. Anna Margit életútját felidézve kitért arra, hogy 1928-ban ismerte meg leendő férjét, Ámos Imrét, akivel életének legboldogabb időszakát élte. Ezt a rövid ideig tartó boldog harmóniát idézik a kiállítás első szekciójának képei.
Anna Margit férjét és teljes családját is elveszítette a holokauszt idején. Ez a tragédia egész későbbi életét és művészetét meghatározta – emlékeztetett Vígh Annamária hozzátéve, hogy a holokauszt feldolgozhatatlan tragédiája, betegségei, művészi mellőzöttsége, magánéleti boldogtalansága, a kilátástalanság, a kitaszítottság, a magány, a feldolgozhatatlan múlt emlékképei hatására született meg Anna Margit festői világa.
A főigazgató-helyettes arról is beszélt, hogy az Európai Iskola keretein belül festett művein jelentek meg először bábui, amelyek a más eszközökkel kifejezhetetlen szenvedést jelenítették meg. Anna Margit festészetének különböző korszakaiban, más és más hangsúlyokkal és inspirációkkal, de végigkísér minket ez a kicsit groteszk, abszurd humort is közvetítő figura, amely a festő önkifejező eszközeként néz ki ránk – tette hozzá felidézve, hogy Anna Margit az 1960-as évektől kezdte gyűjteni a népművészeti tárgyakat: babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, amelyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére.
Vígh Annamária kiemelte, hogy a tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak – mindenekelőtt a férjnek, Ámos Imrének vagy Vajda Lajosnak és Farkas Istvánnak – művei is láthatók, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak a művészetére. A tárlaton látható műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításokon, közülük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. Az ismertetés szerint a művek nagy része a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből és a Ferenczy Múzeumi Centrumból származik, emellett egy gazdag, 440 oldalas katalógus is megjelent a kiállításra.
Kolozsváry Marianna művészettörténész, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Anna Margit 1989-ben a korábban átélt borzalmak ellenére elutazott a németországi Dachauba, ahol képeiből egy átfogó kiállítást rendeztek. A bábu megszólal című tárlat, amely a festőművész első életmű-kiállítása, szeptember elsején vasárnapig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszintjén. A zártkörű meghívó holnap 11 órakor kezdődik a meghívott vendégeknek.
