Ezerszer a Kupolában
Lucza Daniella keramikus művész: Ezerszer című kiállítása nyílt meg tegnap 18 órakor a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika téri Kupolacsarnokában. A Himnusz közös eléneklését követően megnyitotta prof. dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos.
Közreműködött a Fellegajtó Együttes. Köszöntő beszédet mondott Bernert Zsolt főigazgató, Tessely Zoltán, Pannon Szíve országgyűlési képviselője és Lucza Gyula, az Etyeki Műhely Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a művésznő férje. 1975-ben kötöttek házasságot, öt gyermeket neveltek. A március 31-én péntekig látogatható tárlat kurátora Néma Júlia DLA, Ferenczi Noémi-díjas keramikus.
Lucza Daniella (Budapest, 1954. 02. 07.) etyeki keramikus művész szerteágazó életművéből két reprezentatív szeletet láthatunk a rendhagyó kiállításon. Egyszerű, hétköznapi tárgyakat, melyek átszövik mindennapi életünket: tányérokat és csempelapokat. Az ezer tányérból álló kiállítás installációjának pontosan ezer darab, öt-ötszáz mély és lapos tányérból álló készletét Daniella egy felkérésre 2019-ben kezdte elkészíteni. Két éven át dolgozott rajta, hosszabb-rövidebb megszakításokkal. A titokzatos megbízó nem határozott meg semmit, mindenben szabad kezet adott. Az elmélyült időszak alatt az évtizedek során kidolgozott forma- és színvilág egy páratlan kollekcióvá teljesedett ki.
A hosszú, küzdelmektől sem mentes alkotófolyamatban előjöttek a kedves ihlető motívumok: az erdélyi bokályok rajzolatai, a habánok cserepei, a középkori faragványok, Mátyás udvarának kályhái, csempéi, a festett kazettás mennyezetek, a hímes tojások írásai. Mindez a szépség – aminek szemléletére szülei: Csákvári Nagy Lajos és Csókos Varga Györgyi festőművészek tanították -, erős szimbólumokat és összefüggéseket takar, melyek egyetemessé tágítják az egyedit.
Ehhez Daniella mindig egy központi motívumból indul és érzései szerint átírja, sajátjává alakítja. Személyes mintakincséből személyes univerzum születik a kezei alatt. Munkáját az agyag és az Istenbe vetett hit vezeti, a kerámia készítése a formálástól a tűzben átalakulásig egy folyamatos imádság, mely ember-élet-Isten kapcsolatáról szól. E nagyszabású, ezer tányérból álló sorozat minden egyes darabja dunántúli agyagból készült, kézzel korongolt és változatos motívumkinccsel egyedileg festett, írókázott, mázazott. A megfelelő hatások elérése miatt akár három-négyszer is visszakerült a kemencébe, hogy újabb színekkel, mélységgel gazdagodjon, életteli és mozgalmas legyen.
A kiállításban láthatunk továbbá különböző méretű, irizáló, lüszteres mázú kerámia képeket. Évekkel ezelőtt egy hatalmas kandalló tervezéséhez készültek a kisebb színtanulmányok és a nagyméretű lapok, melyekből néhány a Zsolnay-gyárban kapott eozin mázat, más darabjai pedig Daniella műhelyében készültek gyöngyházfényű és bronz mázakkal. A feszített, sík lapokat tovább mintázta, szabdalta, hogy a fényt táncoltathassa. A képek egy nagyméretű tállal egészülnek ki. Daniella a fényre érzékeny felületeket addig alakította, míg el nem érte, hogy a lehető legjobban átsugározzon rajtuk munkájának két elemi mozgatója: a szabadság és a játék.
