Gazdagodó múzeum
El Greco (Domenikosz Theotokopoulosz) egy különleges magyar vonatkozású remekművével – Gonzaga Szent Alajos képmásával – gazdagodott a Szépművészeti Múzeum állandó kiállítása – tudtuk meg a mai sajtóbejáráson, ahol Katona Lucia fényképezett.
A MOL-Új Európa Alapítvány által a Christie’s aukciósház ez év júniusi árverésén 3,6 millió dollárért megvásárolt remekmű hosszú távú letétként kerül a múzeum spanyol gyűjteményében. A festmény a XX. század elején néhány évig a neves műgyűjtő, Nemes Marcell tulajdonában volt, aki 1913-ban egy párizsi aukción eladta: a mostani vásárlásnak köszönhetően, az alkotás több mint száz év elteltével visszakerül Magyarországra.
A Gonzaga Szent Alajost (1568-1591) ábrázoló mellkép az első portrék közé tartozik, amelyeket El Greco (1541-1614) a görög Spanyolországba érkezését követően festett. Luis de Gonzaga itáliai arisztokrata családból származó ifjú korán elkötelezte magát az egyházi hivatás mellett. Serdülőként 1581-1584 között Spanyolországban élt, ahol kapcsolatban állt a királyi családdal. Don Diego herceg apródja volt, majd annak a halála után egyik rokona, a szerzetes Francesco di Gonzaga kíséretében Toledóba utazott a ferences rend tisztújító nagygyűlésére, amelyet a San Juan de los Reyes-kolostorban tartottak. Valószínűleg ekkor, 1583-ban festhette meg El Greco ezt a mellképet, amely fekete kabátban és talárban ábrázolja a fiatalembert. A jezsuitákra utaló öltözet mellett más eszközökkel is hangsúlyozza a festő az ifjú mély vallási elhivatottságát. Az ábrázolt zsenge életkorát és félénk komolyságát szembeállítja eltökéltségével, amit szuggesztív tekintete mellett kezei is kifejeznek: balját az éppen olvasott vastag könyvön nyugtatja, a jobb kezének mutatóujját felemeli, mint aki beszédet szeretne mondani.
Louis de Gonzaga miután hazatért Itáliába, 1585-ben belépett a jezsuita rendbe, majd alig 23 évesen egy pestises betegtől megfertőződve félévnyi szenvedés után elhunyt. Halála után 14 évvel, 1605-ben boldoggá, majd 1726-ban szentté avatták. XIII. Benedek pápa a fiatal diákok védőszentjének, XI. Pius pápa pedig 1926-ban valamennyi keresztény fiatal védőszentjének nyilvánította.
A portréra vonatkozó első, biztos adat 1767-ből származik: ekkor a jezsuita rendhez tartozó granadai Colegio de San Pablo főlépcsőházát díszítette; az ábrázolt személy és a mű alkotója tökéletesen azonosítható. A XVIII. században átkerült az ugyancsak Granadában található Comendadoras de Santiago-kolostorba. A XX. században aztán több magánkollekcióban is megfordult, köztük a századforduló Magyarországának talán legjelentősebb magángyűjteményével rendelkező Nemes Marcellében is, aki sok más remekművel együtt, az 1910-es évek elején vételre ajánlotta a magyar államnak és a főváros vezetésének. Sajnos egyikük sem élt ezzel a múzeumtörténeti jelentőségű lehetőséggel, így a páratlan gyűjtemény számos kiemelkedő darabja 1913-ban egy párizsi aukción talált gazdára.
A festményt első alkalommal a Szépművészeti Múzeum október 28-án pénteken nyíló nagyszabású El Greco-kiállításán láthatja a nagyközönség, több mint félszáz, a krétai-spanyol mestertől származó alkotás társaságában. A kiállítás belépői idekattintva már elérhetők.
