ZETApress

Az Országos Széchényi Könyvtárban három kiállítást tekinthettünk meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk Dánia programja keretében. A tárlatokat, melyek ritkaságokat és érdekességeket mutattak be, ünnepélyes keretek között a dán kulturális miniszter, Per Stig Moller nyitotta meg. A fotókat Lantai József készítette.

A Maszk?Játékok című könyvkiállítás a dán irodalom magyar nyelvre lefordított műveinek bemutatását tűzte céljául, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében megtalálható, a XVIII. századtól napjainkig megjelent köteteken keresztül. Szembetűnő, hogy az 1945 előtt megjelentetett szerzők könyvei túlsúlyban vannak a háború után kiadottakhoz képest.

Ezt a hiányosságot csak a közelmúltban ismét nagyobb számban megjelentetett új fordítások enyhítik. Élen jár ebben a kiadói tevékenységben a Polár Kiadó Polár könyvek sorozatával, amely például a neves dán írónő, Karen Blixen könyveinek újbóli megjelentetését vállalta fel, ízléses kivitelben, Kertész Judit fordításában, más skandináv szerzők művei mellett.

A kiállításon láthattuk a két Nobel-díjas dán szerző, Johannes Vilhelm Jensen és Henrik Pontoppidan magyarul megjelent alkotásait, és betekintést nyerhettünk Martin Andersen Nexo munkásságába is. Megtekinthettük Hans Christian Andersen életművével kapcsolatos korábbi kiadványokat, köztük az első magyar nyelvű Andersen-mesegyűjteménnyel (Pest, 1858), melynek fordítója Petőfi Sándorné Szendrey Júlia volt. Külön tárlóba kerültek a kiállításnak nevet adó (Maszk-játékok) Soren Kierkegaard írásai. A könyvsor végén az utóbbi évek magyarul megjelent dán könyvtermése kapott helyet, a szerzők között szerepelt Sara Blaedel, William Heinesen, Knud Romer és Peter Hoeg.

A Korunk lenyomata című grafikai kiállítás 116 kortárs dán művész alkotását mutatta be. A vándorkiállítás a Dán Grafikusok Szövetségének 30 éves jubileumára készült és elkalauzolt bennünket, egy sokoldalú rajzművészetet kifejező világba, feltárva a grafikában, mint vizuális művészeti médiumban rejlő lehetőségeket, ugyanazon téma számos interpretációját bemutatva.

A dán alkotók, festményeik és szobraik mellett, már évek óta a rajzművészeten keresztül fejezik ki önmagukat. A világ egyik legrégibb grafikai gyűjteményét a koppenhágai Nemzeti Galéria őrzi a Rajzok és Nyomatok Gyűjteményében, mely hallgatók és kutatók előtt egyaránt nyitva áll. A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. A művészek mindig megtalálják az utat, hogyan hasznosítsák a meglévő technológiákat. Az újabb és újabb eljárások megjelenése új művészeti kifejezésformákat von maga után. Az alkotók új utakat keresnek, megújítva ezáltal a művészetet.

A Tisztelgés Karen Blixen emlékkiállítás dokumentumait a kecskeméti Dán Kulturális Intézet bocsátotta az OSZK rendelkezésére. A kiállítás anyaga korábban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárban, és a debreceni Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban volt látható. Karen Blixen a XX. századi dán irodalom egyik kiemelkedő személyisége, a modern női sors egyik korai reprezentánsa. Az 1885-ben született írónő korának társadalmi konvencióival szembeszállva szokatlanul fordulatos életet élt, amelyet életműve, és a kiállításon bemutatott művei illusztráltak.

Tehetségét kortársai is elismerték, többek közt Ernest Hemingway vagy Arthur Miller, akit személyesen is meglátogatott az Egyesült Államokban. Kizárólag angol nyelven írt, és regényeit csak később fordították anyanyelvére, viszont késői munkái már párhuzamosan jelentek meg angolul és anyanyelvén is.

A kiállításon megtekinthettük az írónő fő művét, amellyel azonnal hírnevet szerzett, a Hét fantasztikus történetet, ami 1934-ben jelent meg az Egyesült Államokban. A tárlaton bemutatásra került egyik legismertebb, önéletrajzi ihletésű regénye is, a Volt egy farmom Afrikában. A regény 1937-ben jelent meg, és Blixen afrikai élményeit foglalja össze. A könyv alapján készült a Távol Afrikától című film 1985-ben Sydney Pollack rendezésében, amelyet hét Oscar-díjjal jutalmaztak.