ZETApress

Göncz Ferenc 58 éves iskolaigazgató és Winkler Barnabás 64 éves építész kapta az idei Simon Wiesenthal díjat a Holokauszt Emlékközpontban, ahol a hagyományok szerint minden év április 16-án emlékeznek meg a magyar holokauszt áldozatairól, és adják át a holokauszt emlékének megőrzéséért legtöbbet tevékenykedő személyeknek az elismerést.

Idén két új időszaki kiállításukat nyitották meg ezen a napon. Weiner Leó emléke előtt tisztelegtünk születésének 125. évfordulója alkalmából egy az életét és munkásságát bemutató kamara-kiállítással és koncerttel, majd Késői hazatérés címmel képzőművészeti kiállítás nyílt három különös sorsú, száműzött művész alkotásaiból. Nyilvános emléknapi programjaikra az emlékezni szándékozókat 13:45-től mécses-gyújtással várták a Páva utca 39-ben.

Az emlékbeszédet Iványi Gábor lelkész mondta el a díjátadó előtt, majd a díjazottakat Székely Gábor kuratóriumi elnök köszöntette. Utána Weiner Leó: Fisz-moll vonósnégyesét adták elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói. A Száműzött művészet ? Késői hazatérés című időszaki kiállítás válogatást tartalmazott Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond alkotásaiból. Köszöntőt mondott René Roudaut, Franciország budapesti nagykövete, míg a nyitóbeszédet Sándor Iván Kossuth-díjas író mondta el.

A Magyarországi Holokauszt Emléknapja

1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon, április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Magyarországon. A Magyar Köztársaság Országgyűlésétől 2000-ben kapott felhatalmazás alapján az oktatásügyért felelős mindenkori miniszter rendeletileg írhatja elő, hogy az iskolákban április 16-án holokauszt-megemlékezést tartsanak. Az első ilyen megemlékezésre 2001-ben került sor.

Simon Wiesenthal díjátadó

A Holocaust Közalapítvány 2008-tól kezdve minden esztendőben elismerést nyújt át azon személyeknek, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A kavics formájú ezüstből készült emlékdíjat Peter Vladimir tervezte.Eeddig öten kapták meg: Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, Verő Tamás rabbi, Ráczné Dr. Horváth Ágnes, az Eszterházy Károly Főiskola Politológia tanszékének vezetője, Novák Ilona múzeumpedagógus, a Holokauszt Vagonkiállítás szervezője és Nagy Márta, a pécsi Testnevelési Általános Iskola és Középiskola tanára.

125 éve született Weiner Leó

Kamara-kiállításukon bemutatják a sokszínű Weiner Leót, a magánembert, a zeneszerzőt, a zenepedagógust, a ?tanítót?. Az érdeklődők a mester néhány személyes tárgya mellett láthatják Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéjéhez és Arany János: Toldi című művéhez írt kísérőzenéjének partitúráját, az előadásokhoz készített díszlettervet és jelmezterveket is. A Weiner tanítványok sorának teljes bemutatására nem vállalkozhatunk, csak néhány név, fénykép kerül bemutatásra a legjelentősebbek közül.

Száműzött művészet ? Késői hazatérés

A Száműzött művészet sorozat első programja a Késői hazatérés című képzőművészeti kiállítás, melyen bemutatásra kerülnek Bán Kiss Edit, Mészöly Munkás Béla és Wittmann Zsigmond festményei, grafikái és szobrai. Nem meglepő, ha a nagyközönség, sőt a szűk szakma sem ismeri ezeket a neveket, hisz alkotásaik alig fellelhetők itthon. Száműzöttek, mert származásuk miatt el kellett hagyni hazájukat, mert vagy elfelejtettük őket vagy sohasem ismertük, láthattuk munkáikat. A kiállítás célja annak elősegítése, hogy e művészek elfoglalhassák megérdemelt helyüket a magyar művészettörténetben.

Bajnai Gordon levele

A holokausztra, az emberiség ? egyben Magyarország ? történetének egyik legnagyobb tragédiájára emlékezni emberi kötelesség, emlékeztetni pedig demokratikus felelősség. Mert a vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat. Ezért a mai napon sok százezer egykor élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is.

A múltra emlékezünk, de közben a jelenre és a jövőre is gondolunk. A jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb tapasztalata pedig az, hogy újból vannak, akik az egykori gyilkos eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak, gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek.

Mindannyiunk felelőssége megakadályozni, hogy bárki újból elkövesse a múlt bűneit. Ezért nap mint nap közös erővel kell kiállnunk a demokratikus értékek, a szabadság, az emberi méltóság védelme mellet. Ma, a holokauszt áldozatainak emléknapján is, és holnap, meg holnapután, a hétköznapokban is ? írta Bajnai Gordon miniszterelnök.