ZETApress

Birtokba vehették új kifutóikat a Fővárosi Állat- és Növénykert emberszabású majmai. A tágas szabadkifutók lényegesen nagyobbak a korábbinál, a gorillakifutó alapterülete tízszer akkora, mint a régi férőhely. Az átadással egy időben nyitották meg a Nagyszikla sétaútjait is, amelyekre a második világháború óta most először mehetnek fel a látogatók. Ismét megnyílt a Tejcsarnok, amely utoljára az 1940-es években fogadott látogatókat. A ma déli sajtótájékoztató végén mi is megkóstolhattuk finomságaikat.

Megújul az Állatkert ? írtuk hetekkel ezelőtt. Ma újabb látnivalókkal gyarapodott a FÁNK. Átadták ugyanis az emberszabású majmok új kifutóit. Az emberszabásúak tartása komoly hagyományokra tekint vissza Budapesten, hiszen már 1912-ben is éltek csimpánzok, sőt orangutánok az Állatkertben. Ezeket az állatokat akkor a régi Majomházban mutatták be.

1987-ben kaptak az emberszabásúak önálló, a régi Majomháztól független épületet: ez az, ahol mind a mai napig láthatóak. Jóllehet az Emberszabású Majmok Háza ? a kert többi létesítményéhez képest ? aránylag fiatal épület, két évtized alatt igencsak elavult. Így a Fővárosi Állat- és Növénykert az elmúlt években folyamatosan korszerűsítette az itt elhelyezett emberszabású majmok, orangutánok és gorillák férőhelyeit. Erről is sokat olvashatunk a Vadon legújabb számában.

2003 márciusában került átadásra a gorillák megnagyobbított belső férőhelye, amelynek alapterülete az eredeti 60 négyzetméterről 200-ra nőtt (nem számítva ide az együttesen 50 négyzetméternyi alapterületet elfoglaló elkülönítő tereket). Á belső terek kibővítése ugyanabban az évben tovább folytatódott: az 1987-ben elkészült, 64 négyzetméteres belső tér helyett 2003 decemberében egy 124 négyzetméteres orangután lakosztály került átadásra.

A belső tér korszerűsítése tehát már ekkor befejeződött, a kifutók kibővítésre azonban ? kisebb átalakításoktól eltekintve ? egészen mostanáig kellett várni. A külső férőhelyek alapterületének megnagyobbítása ugyanis csak oly módon volt lehetséges, hogy az állattartó térhez kapcsolták azt a területet, ahol egykor az oroszlánok sziklakifutója, illetve a Nagyszikla oldalában futó sétány helyezkedett el. Erre azonban csak a Nagyszikla és környéké felújításának keretében kerülhetett sor.

Az Állatkert rekonstrukciójának második üteme, amely a Nagyszikla felújításán, a környező kifutók kialakításán, a Szavanna-komplexum kiépítésén túl az emberszabású majmok kifutójának megnagyobbítását foglalta magába, összesen 2,7 milliárd forintos költségvetésből valósult meg, címzett támogatásból, fővárosi beruházásként. A kivitelezési munkák az elmúlt hetekben fejeződtek be, így az Állatkert munkatársai megkezdhették az új, illetve az újjászületett létesítmények beüzemelését, benépesítését. Ennek következtében a tavasszal, és a nyár első felében egymás után veheti birtokba a nagyközönség ezeket a létesítményeket, amelyek közül először az emberszabású majmok kifutói kerülnek átadásra.

Az új kifutók lakói

Az Emberszabású Majmok Házában ? közeli rokonaink közül ? két faj kerül bemutatásra. A szumátrai orangutánokat négy egyed képviseli. A hím, Chuij 12 éves, és 2004-ben érkezett Budapestre a Hamburgi Állatkertből. A nőstények közül Jambi (10) chesteri, Mengi (12) viszont budapesti születésű. Ugyancsak budapesti a csapat legifjabb tagja, a 2000-ben született Vendel.

A gorillacsapat vezére Golo, a termetes, 28 esztendős hím, aki a Stuttgarti Állatkertből került Budapestre. Liesel, frankfurti születésű nőstény 31 éves. Akad egy ifjabb nőstény is, a Franciaországból érkezett Iringa (10) személyében. A csapatban látható még a legutóbbi, Budapesten született gorilla, Ebobo is, aki 200-ben látta meg a napvilágot.

A most átadott ?orangután erdő? az állatház eredeti kifutósorának teljes területét magába foglalja, vagyis azt a területet, ahol egykor három külön kifutó volt, egy nagy területként mind az orangutánok kapták meg. A 490 négyzetméter alapterületű szabadkifutó megnevezésére egyáltalán nem túlzás az ?orangután erdő? kifejezés, hiszen a Szumátra erdeiben honos főemlősök számára nagyszámú mászó alkalmatosságot alakítottak ki az Állatkert munkatársai. Egy ilyen mászókát a kifutón kívülre, a közönség számára hozzáférhető helyen is felállítottak, hogy a gyerekek könnyebben összehasonlíthassák mászó képességüket az orangutánokéval.

A ?gorilla kert? tízszer akkora, mint a régi gorillakifutó: alapterülete 1300 négyzetméter. A változatosan berendezett kifutóba több irányból is beláthat a közönség, így a létesítmény tagoltsága és méretei ellenére mindig lehet látni a benne tartózkodó állatokat. Az új kifutót a gorillák belső férőhelyével egy speciális híd köti össze az állatház látogatóterében sétáló közönség feje fölött.

Az új létesítményben teljesen mellőzték a rácsok alkalmazását. Az állattartó tereket száraz- és vizesárok, illetve üvegfal választja el a közönségtől. Az üvegablakok természetesen orangután-, illetve gorilla-biztosak: négy rétegből összeragasztott, 50 milliméter vastag, esetenként több tonna súlyú üvegtáblákról van szó. Az új létesítményekről egyébként Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató is elismerően nyilatkozott, amikor február 11-én megtekintette az akkor még építés alatt álló emberszabású kifutókat.

A háború óta újra járható a Nagyszikla is

Az emberszabásúak új kifutóival egy időben kerülnek megnyitásra a Nagyszikla sétányai. Az 1912-ben épült, 34 méter magas műsziklán eredetileg is voltak sétautak, ezeket azonban a műszaki állapot romlása miatt évtizedekkel ezelőtt lezárták a látogatók elől. A második világháború óta először mehetnek fel a látogatók ezekre az ösvényekre, gyönyörködve az onnan nyíló rendkívüli panorámában.

A Nagyszikla létesítményeinek benépesítése természetesen most még folyamatban van. Az elkövetkező hetekben majmok, medvék, ázsiai vadkutyák és több más állat is érkezik erre a területre, amelyek beszoktatása után lesz még egy hivatalos megnyitó. Minthogy azonban a sziklasétányok megnyitásának most sincs akadálya, az Állatkert vezetése úgy döntött, hogy ezeket a sétautakat már most megnyitja a nagyközönség előtt.

Május elsejétől működik ismét a Nagyszikla oldalában található Tejcsarnok. Az 1912-ben emelt épület célja eredetileg az volt, hogy a tejfogyasztást, az egészséges táplálkozást népszerűsítse. Az épületet a második világháború után más célokra használták, később pedig le is bontották. A Nagyszikla felújításának részeként azonban visszaépítették az egykori Tejcsarnokot, ahol május első napjától ismét falatozó működik.

Az idei az újdonságok éve

Az idei esztendő első hónapjaiban már megnyílt az Újvilági ízeltlábú bemutató, valamint a Vízparti Élet Házában kialakított terem, amelyben trópusi kétéltűek kerülnek bemutatásra. Ötven év után először medúzák, öt év után először tatuk érkeztek Budapestre, a múlt hét óta pedig ? Magyarországon először ? egy komodói sárkány is látható a városligeti intézményben.

Az átadásra váró létesítmények közül leghamarabb a Szavanna-komplexum megnyitására kerül sor: az afrikai füves területek állatainak otthont adó kifutórendszert, a hozzá tartozó istállókkal együtt, május 28-án adják át a nagyközönségnek. A nyár első felére a Nagyszikla új kifutói is benépesülnek állatokkal.