ZETApress

hírportál

Szépül a kastély

Eredeti formájában láthatjuk viszont Sisi verandáját. Közel száz évvel ezelőtt a kényelem és az egyszerűség jegyében épült meg a Gödöllői Királyi Kastélyban Erzsébet királyné verandája ? tudtuk meg Holub Katalintól.

A szükséges rekonstrukció tervei már 1992-ben elkészültek, de a kastély felújítási munkálatai nyomán most jött el a pontos újjáépítés ideje, amellyel együtt visszanyeri eredeti formáját a szomszédos szárny romos homlokzata és a ?királyné kertje? is.

A gödöllői kastélyt és uradalmat az országgyűlés döntése nyomán a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. A döntés értelmében a kastély és 120 holdas parkjának használati joga a mindenkori magyar uralkodót illette meg, fenntartása és fejlesztése az uradalom jövedelmeiből történt. Rohammunkában ? még ugyanebben az évben ? alkalmassá tették az épületet az uralkodói használatra.

Erzsébet királyné lakosztálya a déli oldalon volt: az emeleti, szalonból, írószobából, öltöző- és hálószobából álló részt csigalépcsővel kapcsolták a földszinti három szalonhoz. Ezek mentén, a déli homlokzatra támaszkodva szintén ekkor épült az a fából ácsolt veranda, amely összeköttetést jelentett a déli előkert (?a királyné kertje?, vagy ?kamarakert?), valamint ? az egyik szélső kijáratánál induló fedett folyosón át ? a lovarda és az istálló felé.

Az ekkoriban divatos, ?svájci stílusú? építményt Ferdinand Kirschner udvari építész tervezte, aki a kastély egyéb részeinek funkcionális átalakításával is foglalkozott ez idő tájt. Igényes díszítése a fennmaradt fotókon kevéssé látható, mivel a rá futtatott vadszőlő lombja szinte teljesen elfedi. Szerencsére azonban ennél többet is tudunk külsejéről, hiszen megmaradtak az eredeti tervek, amelyeken ráadásul nyomon követhetjük a későbbi változtatásokat, átépítéseket is.

Többször megváltozott az épületből a verandára kivezető ajtók helye, valószínűleg a szobák változó funkciójú használata miatt, sőt 1893-ban a főhomlokzathoz közelebb eső oldalon, a tetőn emeleti teraszt alakítottak ki. Erre a teraszra az Erzsébet-lakosztály és a Ferenczy Ida lakása közötti, korábban felolvasó szobaként említett helyiségből lehetett kijutni. Tetőt nem készítettek hozzá, de napvédő ponyvával lehetett árnyékolni. A feltehetően elöregedett és lakója halála után funkcióját veszített kiegészítést 1917-ben bontották le.

Az elmúlt időszakban mégsem merült feledésbe ez a szép, Erzsébet királynét idéző részlete a kastélynak. Már a legelső rekonstrukciós tervek is számoltak visszaállításának lehetőségével. Nemcsak azért, mert a megmaradt tervek alapján pontosan újraépíthető, és a kissé egyhangú oldalhomlokzatot jótékonyan kiegészíti és díszíti, hanem azért is, mert a királyi pár egyszerűségre, kényelemre való törekvésének olyan megnyilvánulását láthatjuk benne, amit egyébként a lakosztályok kialakítását vizsgálva is sokszor felfedezhetünk. Az eredetileg főként reprezentációra törekedő épület a királyi használat évtizedeiben lakályosabbá, funkcionálisabbá vált lakói igényeihez alkalmazkodva, és ezzel hozzájárult, hogy az eredeti szándék szerint gyakori itt-tartózkodásra bírja, a hazához kösse az uralkodópárt.

A kastély jelenleg folyó felújítási szakaszában végre megvalósulhat a veranda újjáépítése is. A terveket Máté Zsolt már 1992-ben elkészítette. A régi mértékrendszerben (öl, láb, hüvelyk) méretezett eredeti rajzokat méterrendszerbe tette át, majd az így elkészített rajzot egybevetette a homlokzati falkutatások során talált építési nyomokkal, gerendafészkekkel. Ezek helye egyértelműen igazolta, hogy az 1867-ben készült épületet pontosan a megtalált tervek szerint építették meg. A terasz alapozása az 1998-as építési szakaszban készült el, az épület pedig nyár elejére lesz kész. Ezzel egy időben megújul a szomszédos szárny eddig romos homlokzata, és a ?királyné kertje? eredeti szépségét idézi majd fel a XXI. század látogatói számára.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Kastélykert Gödöllőn | ZETApress

Szóljon hozzá!