Ferenc a pápai trónon
Ma délelőtt fél 10-kor Ferenc pápa a római Szent Péter Bazilika előtti téren celebrált szentmiséjével megkezdte pápai szolgálatát. Az argentin bíborost múlt szerdán délután, az ötödik fordulóban választották meg bíboros társai. Csak ma került vállára a pallium és ujjára az ezüstből készült aranyozott péteri halászgyűrű.
S miért kellett ilyen sokáig várni a gyűrűvel? ? Mert ahogy az ujjunk sem egyforma, a 115 bíborosé sem az. Ezért készült a pápai miseruha is háromféle méretben, hogy megválasztását követően az új pápa megfelelő méretűben állhasson a hívei elé. Mivel gyűrűből nem szoktak többféle méretűt készíteni, megvárták az eredményt, s csak a méretvétel után fogtak az ötvösök a munkához.
Jorge Mario Bergoglio az argentínai Buenos Airesben született 1936. december 17-én, olasz bevándorlók gyermekeként. Öten voltak testvérek, apja Mario José Bergoglio vasúti munkás, anyja Regina Maria Sivori háztartásbeli volt. Egy gyermekkori légúti fertőzés miatt kivették a fél tüdejét. Vegyészmérnöki diplomát szerzett, utána döntött a papi szolgálat mellett, 1958-ban kezdte meg a noviciátust a jezsuita rendben. 1992-ben lett püspök, 2001-ben bíboros, így 2005-ben már pápaválasztó lehetett. Állítólag a bajor Joseph Alois Ratzinger bíboros (XVI. Benedek pápa) után ő kapta akkor a legtöbb szavazatot.
Névválasztásával is azt sugallja, hogy a szegények pápája lesz. Az ötletet egyébként argentin bíborostársától kapta, aki megválasztásakor átölelte és a fülébe súgta: Ne feledkezz meg a szegényekről! Mivel Assisi Szent Ferenc és Szalézi Szent Ferenc nem csak a szegényeket, de a természetet is szerette, Ferenc pápa a környezet megóvására is gondot akar fordítani. Szerénysége a külsőségekben is megmutatkozik, mert múlt szerdai megválasztásakor csak az új fehér ruhájában, de a bíbor ingváll nélkül köszöntötte az erkélyről az ünneplő tömeget.
A szavazáson most is, meg 2005-ben is részt vett Erdő Péter bíboros, de kiközösítés terhe mellett nem árulhatja el, hogy akkor és most kire szavazott. Ma még ő is Rómában van, s ott volt a szentmisén Áder János államfő is, de pénteken este már mindketten itthon lesznek. Március 22-én, 18 órakor Erdő Péter Budapest-esztergomi érsek a pápai nunciussal együtt a Szent István Bazilikában ünnepi szentmisét mutat be az új pápáért, melyen az állami vezetőink, valamint a diplomáciai testület tagjai is részt vesznek.
Megválasztását követően többen a pápa szemére vetették, hogy korábban nem szállt szembe az argentin katonai juntával néhány perbe fogott paptestvére védelmében. Talán megtehette volna ? ahogy a papok és főpapok között is mindig voltak ellenállók ? de akkor tán őt is tömlöcbe vetik, vagy illegalitásba kényszerül. Most nem lehetne pápa, hanem talán még bíboros sem! Emlékezzünk csak a mi Mindszenty Józsefünkre, aki bíborosként 1956-tól 1971-ig ki sem mozdulhatott a budapesti Amerikai Nagykövetségről! 1958-ban XXIII. János és 1963-ban VI. Pál megválasztásakor sem lehetett a Vatikánban, nem vehetett részt a szavazásokon, s a pápaválasztó bíborosoknak sem jutott eszükbe, hogy megválasszák!
Képzeljük csak el, milyen diplomáciai bonyodalom lett volna, ha megválasztják! Hogyan hagyhatta volna el akkor Magyarországot, hogy Róma püspökeként, Szentatyaként, Vatikán államfőjeként elfoglalhassa hivatalát? Az sem tett volna jót az enyhülésnek, ha a hidegháború éveiben pápaként ostorozza a Szovjetuniót és csatlósait. Krisztus urunk is arra tanított, hogy adjuk meg az Istennek, ami az Istené, a császárnak meg ami a császáré, ezért aztán az ellenszegülés nem mindig célravezető!
