Megállapodtak tudósaink
Együttműködési megállapodást írta alá az Európai Bizottság Egyesített Kutatási Központja a Duna menti államok tudományos akadémiáival ? tudatta a JRC Press Office.
A Bolgár Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia, a Romániai Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia képviselői az EU Duna-stratégiájának részeként a World Science Forum (WSF) ötödik, az MTA, az UNESCO, az ICSU és az AAAS társrendezésében megvalósult rendezvényén kötötték meg a megállapodást.
A szándéknyilatkozat bejelenti a Tudomány a Duna-stratégiáért elnevezésű tudományos együttműködési kezdeményezés életre hívását. Olyan kölcsönösen fontos, széles területeken indul meg az együttműködés, mint a környezetvédelmi információs szolgálat (a mezőgazdaságban és a klímaváltozással kapcsolatban), a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (a víz-, a talaj-, az erdőgazdálkodásban, a levegő- és talajszennyeződés, valamint a biodiverzitás terén), továbbá a környezeti kockázatok, például az erdőtüzek, az aszályok, az árvizek és az elsivatagosodás elleni védekezés.
A megállapodáshoz további Duna menti államok tudományos akadémiái is csatlakozhatnak, amennyiben hozzá kívánnak járulni a közös munkához, és részesedni szeretnének a hasznából. Dominique Ristori, az Egyesített Kutatási Központ Főigazgatója így nyilatkozott: ? Meggyőződésünk, hogy szervezeteink együttműködésében komoly tartalékok rejlenek; kutatóhelyeink és kutatóink kibővített együttműködése nagymértékben támogathatja a tudományos eredményeken alapuló politikai döntéshozatalt, és így szolgálja majd a Duna-régió valamennyi polgárának érdekét.
A Duna medencéjében nyolc európai uniós tagállam (Németország, Ausztria, Magyarország, a Cseh Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Románia és Bulgária), valamint hat olyan állam helyezkedik el (Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldávia), amely egyelőre még nem tagja az Európai Uniónak.
A térséget érintő környezeti veszélyek, köztük a vízszennyeződés, az árvizek, a biodiverzitás hanyatlása, a klímaváltozás, valamint az energiaellátás és a közúthálózat fejletlenségéből és az egyenlőtlen városiasodásból fakadó kockázatok problémája mielőbbi megoldást sürget. Ahhoz, hogy szembeszállhassunk e veszélyekkel, az államok és döntéshozóik tevékenységének jobb összehangolására van szükség ? hangsúlyozza a megállapodás.
Az Európai Unió Duna-térségi stratégiája
Az Európai Bizottság 2010. december 8-án terjesztette elő a Duna-térség fejlődésének előmozdítására vonatkozó tervét, amelyet 2011. április 13-án az Európa Tanács azzal üdvözölt, hogy a terv innovatív és integrált módon néz szembe a térséget egyetemlegesen fenyegető kihívásokkal, továbbá jól illeszkedik az Unió Európa 2020-elnevezésű, általános stratégiájához.
Az Európa Tanács megfelelő részvételre szólította fel az összes uniós tagállamot és az érintett államközi, regionális és helyi szervezeteket, hogy megvalósuljanak az Európai Unió Duna-térségi stratégiájának célkitűzései. Az Európai Unió 2011 júniusában emelte törvényerőre az Európai Unió Duna-térségi stratégiáját, felszólítva az összes érdekelt felet, hogy késlekedés nélkül kezdjen hozzá annak megvalósításához.
Az Egyesített Kutatási Központ
Az Egyesített Kutatási Központ (Joint Research Centre, JRC) az Európai Bizottság házon belüli tudományos szolgáltatója. Feladata, hogy ügyfélbarát módon nyújtson tudományos és technikai segítséget az uniós politikai döntések kigondolásához, kialakításához, megvalósításához és nyomon követéséhez. Az Egyesített Kutatási Központ valamennyi uniós tagállam közös érdekeit tartja szem előtt, miközben függetlennek tudja magát bármifajta magánjellegű vagy nemzeti külön érdektől. Az egyes tudományos akadémiák együttes kompetenciája kutatási területek egész tömegére terjed ki, miközben a tudományt előrevivő tevékenységükben rendre saját országuk nemzeti érdekeit szolgálják, hiszen saját országuk szellemi és anyagi vagyonát próbálják gazdagítani.
