ZETApress

Míg futurisztikus torony épül a japán főváros északi részén, és a Tokyo Sky Tree nevet viseli majd a 634 m magas alkotás, addig a világ nézi a döbbenetes képeket és aggódunk, hogy vajon merre, meddig fújja Fukushima radioaktív gőzét a szél?

Március 11-én, pénteken a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét. Ott ahol a szárazföldi és az óceáni lemez találkozása a legaktívabb jelenleg. (Ebben a térségben három kőzetlemez találkozik.) Nyomában hatméteres hullámokkal érkezett a cunami.

Két atomerőműben is robbanás volt. A halálos áldozatok és az eltűntek száma meghaladja a háromezret, mintegy tízezer embert keresnek. Leginkább Szendai város sújtódott. Mindez pillanatok műve volt. Ahogy élt az ember, maga egy pillanat alatt átalakult. És már csak az élet a fontos. A globalizált közösségi médiában kommunikáció shakerében most már nehezen megkülönböztethető hír- és képkoktélok keverednek.

A szökőár az óceánon csak egy fehér vonal, azután ahogy a partközelébe ér feltornyosul a hullám leginkább azért, mert már nem tud maga aláfordulni a part miatt és behatol hatalmas mozgási energiájával az öblökbe, a kikötőkbe és a partokon mindent átrendez, ami nyugalomban volt, amit emberi kéz alkotott. Felkapta a hajókat, átemelte a partokon és játékszerré váltak egy szempillantás alatt házak és autók és minden, ami útjába került. Nincsenek ilyenkor gátak? A védtelen házakba beáramlott az áradat és a tetők tutajjá váltak. A világ leggazdagabb országában naponta reng a föld.

Mindent földrengés biztosra építenek. Úgymond atom biztosra. Míg Tokióban ellenálltak a vasszerkezetek, addig szombat reggelre már bejárta a hír a világot, hogy Japán villamosenergia-ellátásának jó részét biztosító 54 atomerőmű közül 11 automatikusan leállt a földrengés következtében, amiket folyamatosan továbbhűtenek, hogy az energiát szolgáltató atomüzemanyag ne forrósodjon fel. A cunami azonban az áramszolgáltatást is leállította. Előbb a három fukusimai atomcentráléban, majd másutt is abbamaradt a hűtés.

Vasárnap este már két fukushimai atomerőműben következett be hidrogénrobbanás, az egyiket azonnal élőben is láthattunk, a japán szóvivők védőöltözékben nyilatkoznak hol megnyugtató, hol riasztó dolgokat, Fukushimában pedig radioaktív gőzt kellett kiengedni a levegőbe, több mint kétszázezer embert sürgősen kitelepítettek a környékről, jódtablettákat osztogatnak, mint 1986-ban Csernobilben, sajnos késve. Így a Föld másik oldalán közvetve mi is részesülhetünk a cunamiban a levegőbe került radioaktivitás által a nagy földi légkörzések következtében, a magasabb légköri áramlások miatt. Tovább sérülhet az ózonpajzs.

Kan Naoto, a szigetország kormányfője a II. Világháború óta Japánt ért legnagyobb csapásnak nevezte a kombinált katasztrófát, amely ? legalábbis e pillanatban ? úgy látszik maga alá temette a fejlett világ nyitottságon alapuló információs rendszerét is. Pedig a japán erőművek a legkörültekintőbb biztonsági technikával épültek, a fukushimai centrálék tervezői nyilván maximálisan figyelembe vették a földrengés lehetőségét. Ezek szerint a legnagyobb biztonság sem lehet abszolút.

Furcsa az élet e katasztrófa kapcsán is, ugyanis megnőtt a japán cunami globális nézőtábora. Az ember ilyenkor igencsak elgondolkodik. Míg az egyik oldal, a sújtott az életéért küzd, addig a média a nézőszám növeléséért újabb izgalmakkal szolgál. A borzalmas ebben az, hogy a valóság izgalmasabb. Ebben a témában a legprofibbak, akik átélték. Így benne van a saját lelkük is. Remélem, hogy tudnak belőle tőkét kovácsolni! ? bízik Rozs Borbála ? miközben vannak még utórengések, és érkezik a segítség a világ minden részéről.