Lámakönyv a buddhizmusról
Tíz év után ismét Magyarországra látogat a dalai láma és szombat-vasárnap előadást tart Budapesten, a Papp László Sportarénában. Az előadásokon a buddhista elméletben laikus közönség is megismerkedhet a buddhista fogalmakkal és minden érdeklődő nyilvános tanításon vehet részt.
A Noran Libro Kiadó ebből az alkalomból jelenteti meg másodkiadásban a dalai láma könyvét Váncsa István fordításában Tenzin Gyastso, a XIV. Dalai Láma: Tibeti Buddhizmus ? Kulcs a középső úthoz címmel ? tudatta velünk László Ágnes kommunikációs vezető. A kötet, amely a kezdők számára kívánja bemutatni a tibeti buddhizmust, először 1992-ben jelent meg a Pesti Szalon Kiadónál. A mostani, külsejében, formátumában megújult könyv 1990 forintért vásárolható meg.
Váncsa István a könyv utószavában azt írja: ?ez a könyv mégiscsak vallási kérdésekről szól, s az illető vallás főpapjának a tollából származik, ehhez képest olyan racionális, hogy a manapság szokásos politikai szónoklatok hozzá képest zsoltáréneklésnek tűnnek? ez ugyanis olyan vallás, amelynek nem hívői vannak, hanem követői, a követő pedig olyan ember, aki mindenekelőtt gyakorol, ennek eredményeképp tapasztal, majd pedig megért, felfog, belát. A könyvben szó esik a magasabb bölcsesség, a magasabb erkölcs gyakorlásának módszertanáról, a megvilágosodásról, és még számtalan olyan ? korunk emberét is foglalkoztató ? kérdésről, tézisről, amely az elmúlt tizennyolc évben semmit sem veszített aktualitásából.
Részlet az egyik fejezetből: A szenvedélynek nagyon sok alfaja van, a legfontosabbak: vágy, gyűlölet, gőg, téves nézőpont és így tovább. A vágy és a gyűlölet a legalapvetőbb. A mindenekelőtt való önszeretet következtében gyűlölet képződik, ha valami nemkívánatos dolog bukkan fel. Ugyancsak az önszeretet idézi elő a gőgöt, amitől az ember felsőbbrendűnek tartja magát, a téves nézőpont pedig úgy keletkezik, hogy az ember nem tud valamiről, s azt hiszi, hogy amiről nem tud, az nincs is. De mitől van az önszeretetnek meg a többinek ekkora hatalma? Attól, hogy a szellem, kezdetek nélküli kondicionáltságánál fogva, állandóan azt hajtogatja: Én, Én, még álmában is, és ebből a fogalomból kinő az önszeretet és így tovább. Mindez pedig onnan ered, hogy az embernek nincs világos képe a dolgok létezési módjáról. Az a tény, hogy a dolgok híjával vannak az önvalónak, homályban marad, s az ember úgy fogja fel, hogy a dolgok lényegileg azok, amik; az én masszív fogalma erre vezethető vissza. Összegezve, a koncepció, hogy a jelenségek önlényegű létezők, olyan tudatlanság, amely mindenféle szenvedély végső gyökere.
A tizennegyedik dalai láma így ajánlja könyvét az olvasóknak: Ez a szöveg a kezdők számára kívánja bemutatni a tibeti buddhizmust. Első része a ?My Land and My People’ című könyvem függelékének (An Outline of Buddhism in Tibet) átdolgozott változata. A második része röviden ismerteti a menedék fogalmának jelentését, az emberi cselekedetek és következményeik szükségszerű kapcsolatát, a háromféle gyakorlatot és a bódhicsittát. Kívánom, hogy akik a béke és a boldogság ösvényét keresik, találjanak rá.
