ZETApress

Elnöklátogatás és biztonság sajtós szemmel – 1

Végre megérkezett! G. W. Bush amerikai elnök és több száz fős kísérete nyolc óra előtt néhán perccel biztonságosan landolt Ferihegyen. Az elmúlt két hétben, amióta eldöntötte, hogy hazánkba látogat, mindenki szorgalmasan készült és feszülten várakozott. A biztonsági előírások még a márciusi Putyin-látogatásnál is szigorúbbak voltak, hála egy akkori autogramgyűjtőnek.

Akkreditálásunkat akkor is, most is a Külügyminisztérium Sajtóosztályán kellett kezdeményezni. Határideje múlt péntek délelőtt volt, míg az igazolványképek elkészítésére hétfőn délutánig értünk rá a Bem téri objektum földszintjén. Az újságírói igazolvány kevés volt az üdvösséghez, mindenkitől főszerkesztői megbízólevelet vártak. Szerencsére nálam ettől eltekintettek, így nem állt elő az a faramuci helyzet, hogy saját magamat kelljen hivatalos céges papíron megbízni a feladattal. Mókás dolog lett volna, annyi szent. A fényképes kitűzőket kedden-szerdán lehetett átvenni személyesen a Nagy Imre téri objektum negyedik emeletén, s a különböző helyszínekre más-más pool-kártya biztosított bejutást.

Amerikaiak vizsgálták át a fotóriportereket

Az elnöki gép landolása előtt több mint két órával kellett a fotósoknak Ferihegyre megérkezni, s csak tüzetes átvizsgálás után mehettek a helyükre a betonon. A Repülőtéri utat és az Üllői utat teljes hosszában lezárták. A kordonszalagot már egy nappal előbb kihúzták, az autókat elszállították. Egy órával a konvoj áthaladása előtt már tilos volt gyalogosan is keresztezni az Üllői utat. A páncélozott elnöki gépjármű napokkal korábban megérkezett, a NATO gépek odafenn köröztek, biztosítva a teljes légtérzárat. Az elnöki konvoj a Deák téri Meridien Szállóba hajtatott. Laura és George Bush tudósításom idején talán épp vacsoráját fogyasztja. A szálloda környékén nagy a nyüzsgés. Az Erzsébet téren koncertet hallgatnak.

Az ifjabb Bush már a harmadik hivatalban lévő elnök, aki az utóbbi húsz évben ellátogatott hozzánk. Édesapja még a rendszerváltoztatás előtt, 1989. július 11-én érkezett. (Épp egy héttel azelőtt halt meg Kádár János és csak néhány napja temettük el.) Őt a Kossuth Lajos téren hatalmas tömeg várta. Eleredt az eső, cikáztak a villámok, s az elnök látványosan tépte össze előre megírt szövegét. Valójában nem az égi áldás elől akart sürgősen fedél alá húzódni ? hiszen őt védték attól esernyős kísérői ?, hanem egy készülő merényletre figyelmeztették a biztonságiak. Ezért sietett be gyorsan a Parlament falai mögé. Az ország Nagy Imre és mártírtársai június 16-ai újratemetése óta a rendszerváltás lázában égett. Bush találkozott azon a két napon az ellenzék vezetőivel, s reményét fejezte ki a mielőbbi vér nélküli fordulatért.

Clinton elnök kétszer is itt volt. Először 1994. decemberében az EBESZ csúcson találkozott a Budapesti Kongresszusi Központban orosz kollégájával, Jelcinnel. Akkreditált újságíróként nagyon vártam megbeszélésüket, de kollégáimhoz hasonlóan én sem tudtam a közelükbe kerülni. Tanácskozásuk idejére az összes fotóst és újságírót a biztonsági szakemberek bezárták egy jókora terembe. Csak akkor jöhettünk ki onnan, amikor az elnökök már messze jártak. Másodszor 1996. januárjában Clinton Taszárra jött az akkor már amerikai légibázisra, de ez nem hivatalos kétoldalú megbeszélésnek számított a diplomáciai gyakorlatban. Fél nappal előbb érkezett, így Horn Gyula miniszterelnök, valamint Keleti György hadügy- és Kovács László külügyminiszter csak késve tudta őt fogadni. Akkor szerencsére nem bojdult fel Budapest élete, mert az elnök Taszárról visszarepült.