ZETApress

A magyar társadalom részét alkotó közel százezer szakdolgozó is küzd azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a mindennapokban kerül szembe. Az egészségügy már nem tekinthető biztos jövőt, megélhetést, kiszámíthatóságot nyújtó ágazatnak, ennek ellenére nap, mint nap állnak a betegágyak mellett, hivatástudattal végezve munkájukat, kezdődik a MESZK nyílt levele.

Nem érezzük a hatékony intézkedéseket az ápolók és asszisztensek utánpótlása kapcsán kialakult kritikus helyzetben. Mind a fővárosban, mind pedig a megyékben eltűntek a szakképző helyek, sőt a főiskolai (BSc) nappali (teljes idejű) képzéseken tanulók száma is rohamosan csökken. A szakdolgozói hivatás mind inkább elveszítette vonzását a fiatalok körében. Hiányoznak azok a támogatási rendszerek, mellyel a pálya iránti elkötelezettséget, s később a pályán való tartást erősíteni lehetne. Az egészségügyi szakdolgozók életpálya modellje nélkül nem garantálható a biztonságos betegellátás!

Nem érezzük a hatékony intézkedéseket a fizetési előremenetel financiális hátterének biztosítására. Ennek eredménye, hogy egyre nő a leszakadás a munkabérek tekintetében más ágazatokhoz képest, s a kötelező fizetésemelést a munkáltatók a már meglévő bérösszeg belső átcsoportosításával kényszerülnek jelentős részben megoldani, a fizetésen felül adható juttatások köre és mértéke szinte teljes egészében eltűnt. A finanszírozási rendszer átalakítása és azon belül a megfelelő színvonalú szakdolgozói bérezés megjelenítése nélkül nem lehet az ágazatban lévő problémákat megoldani!

Nem érezzük a hatékony intézkedéseket a munkaterhek enyhítésére, évek óta nincs szervezett megelőzés és segítségnyújtás a pályán lévők fizikai és szellemi kiégésének csökkentésére. Hiányoznak azok a szabályzók, melyekkel egyértelművé lehetne tenni a szakdolgozók munkaterhelésének mértékét. Az ellátás során jelentkező fizikai tényezők mellett mind gyakrabban jelennek meg a pszichés tényezők is. Ugyanakkor a kiégés másik problémájának tartjuk, hogy tisztázatlanok a szakdolgozók által végezhető feladatok, kompetenciák, különösen akkor, amikor a hatályos egészségügyi rendtartás következtében bizonytalan a megbízások lehetősége. Elfogadhatatlan, hogy egy ápoló, asszisztens egy adott osztályon egy műszakban 40-60 beteget lásson el egyedül, vagy másodmagával, számos esetben nem megfelelő szakképzettséggel!

Nem érezzük a hatékony intézkedéseket akkor, amikor a biztonságos betegellátás mind személyi, mind pedig tárgyi feltételei hiányoznak az egészségügyi ellátó rendszerből. A betegellátás biztonságát, a betegek elégedettségét az is növeli, ha az étkezés és a beteg értékeinek őrzése mellett a szakdolgozó esztétikus, tiszta, cserélhető, ugyanakkor kórház által biztosított és mosatott egyenruhában, védőöltözetben tudja a betegellátást szolgálni.

Noha a hiányzó ápolási eszközök pótlására voltak már központi intézkedések, ennek ellenére a területen a szűkülő finanszírozási feltételek, a forráselvonás miatt mind gyakrabban észleljük a lemaradást az eszközpark tekintetében. Az Európai Unió ezen részén tevékenykedő szakdolgozó más munkakörülmények közé kényszerül, mint nyugatabbra élő társa. Tarthatatlan, hogy a már rendelkezésre álló, az ellátó személyzet terheit csökkentő, egészségét megőrző, biztonságát szavatoló eszközök már-már luxuscikknek, elérhetetlen vágyálomnak tűnnek!

Van megoldás!

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mielőbbi megoldást sürget az ágazat egyes szintjeihez igazodó emberi erőforrás stratégia kialakításában! Ennek az akciótervnek része kell, hogy legyen a jelenlegi szabályzó környezet áttekintése, valamint a rendeletek szakmai alapon nyugvó azonnali módosítása!

Az ágazat személyi és tárgyi feltételeit meghatározó minimumfeltételeket azonnali hatállyal új alapokra kell helyezni, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók, ezen belül is a szakdolgozók létszámának a betegek számához, az ellátottak súlyossági fokához, az intézmény szakmai progressziójához, építészeti adottságaihoz stb. igazodó kialakítására! A jelenlegi rendszerben lehetetlen a minimumfeltételek teljesítése pénzügyi fedezet hiányában, ezért a szolgáltatások költségeivel értékarányos finanszírozási rendszerre van szükség. Visszautasítjuk az ellenőrzések során mesterségesen gerjesztett problémákat, amelyek további intézmények bezárást és létszámleépítéseket vonnak maguk után!

Elodázhatatlan az egyes munkaterületen dolgozók szakmai kompetencia körének tisztázása, konkrét meghatározása! Ki kell alakítani az egyes területeken szükséges kompetencia-növelő továbbképzések és vizsgák rendszerét! Ágazati szinten, helyi és kistérségi keretek között kell megteremteni a pályán lévők szakmai fejlődésének, valamint a közelmúltban elbocsátott kollégák átképzésének és re-integrációjának támogatását! Adminisztratív intézkedésekkel ne akadályokat gördítsenek az egészségügyi pályát választó és ott dolgozók elé, hanem szakmailag és anyagilag is támogassák fejlődésüket!

Kérjük, sőt követeljük a tisztességes lehetőségét annak, hogy a szakma szabályai szerint betölthessük hivatásunkat! Kormányzati garanciát várunk arra vonatkozóan, hogy a fent említett legsürgetőbb problémák jogszabályi szinten kerüljenek még ebben az évben megoldásra! Mi, egészségügyi szakdolgozók a professzionális betegellátás egyik legfontosabb alappillérei vagyunk, nélkülünk nem megy! ? fejeződik be a levél, melyet holnap délben adnak át a miniszter-asszonynak a Nemzeti Sportcsarnokban megrendezésre kerülő nagygyűlésükön.