Humánus, vagy hazudós?
Emlékeznek még két héttel ezelőtti írásunkra? Abban egy biztonsági cég küldte hazugságvizsgálatra a jelentkezőket, hogy kiszűrje vele a biztonsági kockázatot. Mai történetünk főhőse úgy érzi, hogy vele szemben viszont a munkáltatók voltak őszintétlenek.
Gépkocsizó járőröket keresett nyár közepén egy dél-pesti biztonsági cég, s az újsághirdetés napján magam is jelentkeztem, írta egy régi olvasónk. Néhány nappal később, a megbeszélt időpontban a humánpolitikai asszisztensnő fogadott. Már betöltöttük az állást, közölte, de felveszem az adatait, s ha lesz üresedés, értesíteni fogjuk. Egyelőre töltse ki ezeket a tesztlapokat! ? kérte, s hozzátette még, hogy alig két hete dolgozik a szolgálatnál.
A többoldalnyi papírokon képes KRESZ-kérdések szerepeltek. Mindegyiken a helyes áthaladási sorrendet kellett jelezni az adott útkereszteződésben. Egy másik lapon műszaki kérdések voltak. Egy újabb papírlapon arra voltak kíváncsiak, mennyire ismerem a fővárost, a legrövidebb úton találok-e el a bázisról egy távfelügyelt objektumba. Sok ilyet felügyel a cég, s riasztás esetén mielőbb tetten kell érni a betörőt. Végezetük fel kellett sorolnom egy-egy főútvonalat mind a 23 kerületben, majd egy vaktérképen be kellett jelölnöm a megadott utcákat.
A lapokat hamar kitöltöttem, majd átadtam felvételeztetőmnek. A hölgy olvasatlanul eltette, s közölte, hogy értesít, ha aktuális lesz a dolog. Milyen számon fog felhívni? ? kérdeztem, mert eddig nem írta fel telefonszámomat. Bediktáltam az otthonit, s vártam, hogy legalább a teszt eredményét mielőbb megtudhatom. Több mint egy hónapig nem csengett a telefon, ezért e-mailt küldtem a honlapjukon megadott címükre.
Bázisukon jelentkezésemkor arról tájékoztattak, hogy a megpályázott járőri állást már betöltötték, s a továbbiakról később értesítenek ? írtam a levélben. ? Sajnos választ máig sem kaptam. Természetesen nem azt hiányolom, hogy még mindig nem vettek fel, hanem azt nehezményezem, hogy a tesztek eredményeiről sem tudok. Érdekelne, jók lettek-e a válaszaim, vagy csak én érzem őket kiválónak? Akkor a telefonszámom is megadtam a lakcímem mellé, de félek, hogy elértették. Kérem, azt is írják meg ezért, hogy az adatlapomra milyen telefonszámot rögzítettek! ? fejeztem be a levelet, melyre a semmitmondó válasz másnap megérkezett.
A járőri állást már betöltötték, és jelen pillanatban nem is keresünk járőröket! Sajnálom, hogy eddig senki sem tájékoztatta Önt, én erről nem tudtam! Három hete dolgozok ennél a cégnél, és nekem erről senki sem szólt! A tesztek eredményéről nem adhatok ki információt, mert ez belső titok! Kellemetlenségéért szíves elnézését kérem! ? írta a HR asszisztens. Mivel elődje a beszélgetésünkkor kéthetes munkaerő volt, igen gyakran cserélhetik a humánpolitikai munkatársakat!
Az eset kapcsán joggal feltételezem, hogy a papírjaim rég a kukában landoltak, ezért nem tudnak róluk felvilágosítást adni. A telefonszámra sem véletlenül kérdeztem, hiszen így még biztosabban leellenőrizhettem adataim meglétét, és cégük szavahihetőségét. Most már csak azt nem értem, miért költenek hirdetésekre? Lehet, hogy ezzel akarják magukat értékesebbnek mutatni, mint amilyenek a valóságban? Ha ez így van, ügyfeleik sem érezhetik magukat biztonságban! A honlapjuk egyébként remek, mégsem írom ide. Nem akarom felfedni inkognitójukat, s a negatív reklám nem az én műfajom ? fejeződik be olvasónk levele.
