ZETApress

Hamis profil, kéretlen bejelentkezés, deepfake fotók: 20 millió fiatal volt online szexuális bántalmazás vagy kizsákmányolás áldozata egyetlen év alatt.

A becslések szerint egy év alatt 20 millió 12-17 év közötti gyermek – azaz közel minden ötödik fiatal – volt már kitéve olyan szexuális kizsákmányolásnak vagy bántalmazásnak, amelyet a modern technológia használata segített elő – derül ki az UNICEF legfrissebb, Through Children Eyes: How Digital Technologies Enable Child Sexual Abuse című jelentéséből. Az esetek több mint fele a legnépszerűbb közösségi médiafelületeken történt, de a hatóságok felé csupán 1%-ukat jelentették.

A jelentés – ami 21 országot vizsgált és a gyerekek személyes beszámolóit is ötvözi – arra figyelmeztet, hogy a digitális technológia fejlődése mind online, mind pedig offline környezetben egyre több eszközt és tágabb teret biztosít az online erőszaknak. A jelentés becslése szerint:

több mint 15 millió gyermek találkozott nem kívánt tartalmakkal,

9 millió gyermeket próbáltak rávenni arra, hogy akaratuk ellenére szexuális jellegű beszélgetésekben vegyenek részt vagy intim képeket osszanak meg magukról,

4 millió fiatalról pedig úgy került ki szexuális jellegű kép a világhálóra, hogy nem adták meg hozzájárulásukat.

A probléma valós mértéke azonban minden bizonnyal ennél sokkal nagyobb, ugyanis az érintett gyerekek nagy-része nem jelzi a visszaéléseket.

– Az UNICEF legfrissebb jelentése fájdalmas valóságot tár a szemünk elé. A vizsgált országokban több mint 20 millió gyermek találkozott közvetlenül pornográf tartalmakkal és sokan közülük szexuális kizsákmányolás áldozatává is váltak. Sajnos gyakran éppen azokban a digitális terekben fordul ez elő, ahol tanulnak, játszanak és kapcsolatot tartanak a barátaikkal. Ezek az élmények súlyosan hatnak a mentális egészségre, sok gyerek pedig csendben szenved, mert nem tudja, kihez fordulhatna segítségért. Nem maradhatunk tétlenek, nem fordíthatjuk el a fejünket! – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

A jelentés adatai szerint az esetek közel 60%-a olyan közösségi médiafelületeken történt, mint a Facebook, az Instagram, a Snapchat, a TikTok vagy a WhatsApp. Az esetek további 14%-a online játékokhoz kapcsolódott, a jelentés szerint pedig az elkövetők gyakran épp a platformok funkcióit, szolgáltatásait és egyedi kialakítását használták ki a gyerekek bizalmának megszerzésére. Montenegróban a bejelentett esetek több mint 80%-a a közösségi médiához kapcsolódott, Kolumbiában pedig az esetek több mint fele ezeken a csatornákon történt.

A 21 vizsgált országban – amelyek között szerepel például Vietnam, Indonézia, Mexikó, Brazília, Pakisztán és Szerbia is – az esetek 57%-ában az elkövető olyan személy volt, akit a gyermek már ismert: kortárs, romantikus partner, barát vagy épp családtag. Ez megkérdőjelezi az általános feltételezést, hogy az online visszaélések elsősorban idegenekhez köthetők, ugyanakkor a jelentés szerint a gyerekek 38%-a az interneten találkozott először az elkövetővel. A visszaéléseket a bizonyítékok szerint például hamis profilok és privát üzenetküldési funkciók is elősegítik.

Az technológiai vívmányokban rejlő új lehetőségek, mint például a manipulált képek, hangok és felvételek átkeretezik a szexuális kizsákmányolás és a bántalmazás minőségét és mértékét, amely súlyos hatással lehet a gyerekek mentális egészségére, biztonságérzetére és másokba vetett bizalmára. A kutatás során megkérdezett gyerekek beszámolói gyakran a félelemről, szégyenérzetről, zavartságról és az elszigeteltségről szóltak – sokan nehezen értették meg, mi történt velük és hová fordulhattak volna segítségért. Az adatok szerint:

Az áldozatok körében négyszer nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról vagy önsértő magatartásról és jóval magasabb volt a szorongás szintje is.

Mexikóban és Észak-Macedóniában az öngyilkossági gondolatok vagy önsértő viselkedésformák kockázata több mint nyolcszor magasabb volt az érintett gyerekek körében, Pakisztánban pedig az önkárosítás kockázata több mint a hétszeresére emelkedett.

Az efféle online erőszak és visszaélések több mint 40%-áról senki nem szerzett tudomást és csak kevesebb mint 1%-ukat jelentették a hivatalos szerveknek (például a rendőrségnek, gyermekvédelmi szakembereknek vagy segélyvonalaknak). Örményországban az esetek több mint felét senkivel sem osztották meg.

Világszerte a hallgatás leggyakoribb oka az volt, hogy a gyerekek nem tudták, kihez fordulhattak volna segítségért, vagy kivel beszélhettek volna a történtekről.

– Nem tudtam, hogyan reagáljak, teljesen lesokkolt a dolog – mondta egy dominikai fiatal nő, akinek 14 éves korában a beleegyezése nélkül terjesztették a privát képeit. Egy másik áldozat hasonló élményéről számolt be, arról, hogy úgy érezte magát, mint a legmocskosabb és legrosszabb ember a világon, akit a legjobban ki lehet használni.

A jelentés kapcsán az UNICEF felhívja a figyelmet arra, hogy sürgős lépésekre van szükség a kormányok, technológiai vállalatok és más érintettek részéről a gyerekek hatékonyabb védelme érdekében. Ennek részeként:

A digitális platformok biztonságára már a tervezés szintjén is kiemelt figyelmet kell fordítani, többek között például erősebb adatvédelmi garanciákkal, a kéretlen kapcsolatfelvétel korlátozásával, biztonságosabb ajánlórendszerekkel, valamint a visszaélések hatékonyabb felismerésével és jelentésével.

Elengedhetetlen, hogy a jogszabályokat, szabályozási keretrendszereket és elszámoltathatósági mechanizmusokat megerősítsék, hogy a kormányok megfelelő eszközökkel léphessenek fel a visszaélések új formáival szemben – beleértve a szexuális zsarolást és a mesterséges intelligencia által létrehozott szexuális tartalmakat is.

Olyan bejelentési és támogatási rendszereket kell kiépíteni, amelyekben a gyerekek is megbíznak, emellett több erőforrást kell fektetni a gyermekvédelembe, valamint az egészségügyi, igazságügyi és szociális szolgáltatásokba.

Támogatni kell a gyerekeket abban, hogy merjenek segítséget kérni és fontos, hogy ha egy gyermek megosztja a vele történteket, arra a családok, iskolák és közösségek is támogató módon reagáljanak.

Az elkövetők által kihasznált sérülékenységeket csökkenteni kell az erősebb családtámogatási rendszerek kiépítése, valamint a gyerekek és fiatalok oktatási és foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése révén.

Meg kell változtatni azokat a társadalmi és nemi normákat, amelyek normalizálják a lányok szexualizálását, vagy megbélyegzik a szexuális bántalmazás túlélőit.

– Mindannyiunknak, beleértve a kormányokat és a technológiai vállalatokat is, többet kell tennünk a gyerekek online védelméért – hangsúlyozta Catherine Russell.

Egy mesterséges intelligencia által gyártott hamis kép eltűnhet a világhálóról, de a trauma, amit okoz egy életre szól. Az UNICEF témába vágó előző kutatásáról, a deepfake technológia megjelenésének gyermekvédelmi kockázatairól idekattintva olvashatunk.

Honnan tudhatná, hogy bántják? Miért nem ismeri fel sok gyerek a bántalmazást? – Dr. Nagy-Balás Borbála, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársának írásában azt járja körül, hogyan adhatunk a gyermekek kezébe olyan tudást, amely segíti őket jogaik felismerésében és érvényesítésében. Egy traumatizált, kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerek ugyanis sokszor nem rendelkezik azokkal a viszonyítási pontokkal, amelyek alapján felismerhetné, hogy ami vele történt, az jogsértő vagy bántalmazó magatartás volt. Erről idekattintva olvashatunk.