Halálugrás a párnára
Újpalotán tűz volt a minap egy tízemeletes ház ötödik emeletén. Állítólag egy rezsón felejtett kávéfőző okozta a bajt, s a lakásban tartózkodó középkorú hölgy életét vesztette. Hiába menekült az erkélyre, a kiérkező tűzoltók nem tudták megmenteni. Sokan nézték végig az utcáról haláltusáját.
A lánglovagok szerint a lakótelepi mentést nagyon megnehezíti, hogy sokan rácsokat szerelnek fel a lakásajtókra és a lépcsőházakra. Míg az előbbivel csak saját életüket veszélyeztetik, addig az utóbbival az egész emelet biztonságát. Vészhelyzetben fontos a gyors cselekvés, s ha a tűzoltás helyett a rácsok eltávolításával kell foglalkozni, az időveszteség katasztrofális lehet.
A ?90-es évek elején rész vehettem egy Szent Flórián napi bemutatón. Helyszíne nem is lehetett volna más, mint az óbudai Flórián tér. A korábbi gyakorlattal ellentétben most nem gyújtottak fel semmit, nem csípte a füst a szemünket. Szükség is volt az éleslátásra, mert a bemutató önmagáért beszélt.
Előbb a Rendőrség és az Aerocaritas helikoptere ereszkedett a tér fölé. Ők a magas házak tetejéről való mentést mutatták be. Egy tűzoltó kötélen ereszkedett a tetőre a fölötte lebegő helikopterből, s a mentésre váró önkéntest ? saját leányát ? hevederrel saját testéhez rögzítve, a kötélen lebegve vitte le a biztonságos anyaföldre. Ezt követte egy nagy ugrás, majd sorban a többi, amit a kaszkadőrök mutattak be. Felfújták ugyanis az ugrópárnát, a Tűzoltóság legújabb szerzeményét, melyre a tizedik emeletről érkeztek a kiképzett emberek.
Sehogy sem értettem, miért nem a tűzoltók ugranak? Miért csak azoknak engedik a bemutatót, akik ezt korábban hosszasan gyakorolták? A párnának éles helyzetben kell a lakosságot menteni, a magas házak tetejére szorult civileknek kell beleugrani a biztos halál elől. Őket nincs lehetőség előtte kiképezni, velük próbaugrásokat végeztetni, a párnával viszont éppen rajtuk kell segíteni.
Tímár István ezredes, a főváros akkori tűzoltóparancsnoka szerint a pesszimista hang helyett inkább örülnöm kellene az új eszköznek. Ez legalább esélyt ad az embereknek a menekülésre. Ha el is törik a lakók keze-lába az ugrás közben, legalább életben maradnak. Korábban csak ponyvákat tudtak kifeszíteni, ami még nagyobb sérüléseket okozott. Abba is beleugrottak a lakók, mert az életösztön erősebbnek bizonyult, legyőzte a mélységtől való félelmet. A kaszkadőrök most azért kellettek, hogy a legkisebb sérülést is kizárják, s most nem is történt baleset. Holnap egy újabb gyakorlatról számolok be a ?90-es évek közepéről.
