ZETApress

Az ügyészségi nyomozók vizsgálják majd ki a fegyverhasználat jogosságát, hangzott el a híradásokban a Széna téri túszejtő lelövésekor. Ma már tudjuk, hogy a katonai ügyészek is fognak dolgozni, mert helyszínelés közben a szemlebizottság egyik tisztje többszázezer forintot lopott ki a kasszából. A biztonsági kamera mindent rögzített, így le sem tagadhatta tettét. Rögvest elbocsátották és eljárás is indult ellene.

Az ügyészségi nyomozók munkáját 1994. őszén, a nyíregyházi Új Kelet napilap munkatársaként ismerhettem meg. ? Kik ők, és milyen ügyekkel foglalkoznak? ? kérdeztem akkor Gáspár Attila fővárosi főügyész-helyettest, a Budapesti Ügyészi Nyomozó Hivatal vezetőjét.

Az ügyészi nyomozó hivatalok 1990. március 1-jén álltak fel. A katonai ügyészségek mintájára regionálisan szerveződtek. A központok ? ugyanúgy, mint azoknál ? Budapesten, Győrben, Kaposváron, Szegeden és Debrecenben vannak. Szabolcs?Szatmár?Bereg megye ügyészségi nyomozati szempontból Debrecenhez tartozik, míg a budapesti hivatal a fővároson kívül Pest, Nógrád, Heves, Szolnok, Fejér és Komárom megyében illetékes.

A létrehozásukban közrejátszott, hogy egy 1989. szeptemberi Btk. Be. módosítás a katonai ügyészségek belügyi osztályait megszüntette. Onnan ezért a dolgozók kikerültek, az ügyek viszont megmaradtak, csak épp nem volt, aki foglalkozzon velük. Ezért lettek a regionális központok is ugyanott felállítva, hogy az ott lakó, s a belügyi osztályokról kikerülő szakemberek helyben jussanak munkalehetőségekhez. A hivatalok hatáskörébe a korábbi polgári ügyészségek feladatainak egy része is átkerült. Ilyen például az országgyűlési képviselők és tisztségviselők sérelmére, vagy az általuk elkövetett bűncselekmények nyomozása. Torgyán József rémhírterjesztési ügyét is ők vizsgálták, és bírósági tárgyalás is lett belőle a PKKB-n.

Az ügyészségi nyomozó osztályok a rendőr sérelemére, bírósági, ügyészségi dolgozók sérelmére elkövetett ügyeket is vizsgálják. Ilyen sértett lehet az irattáros is, akit azért üt meg egy hőzöngő ügyfél, mert nem kapja meg a kért iratokat. Az igazságszolgáltatás sérelmére elkövetett ügyeket is a nyomozó hivatal vizsgálja. Ebbe a kategóriába a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás illetve a hamis tanúzásra való rábírás tartozik.

A rendőrség és a fegyveres erők hivatásos állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények nyomozása csak akkor kerül az ügyészségi nyomozók elé, ha azok nem katonai jellegűek. Ha katonai jellegű bűncselekményt követnek el, a katonai ügyészség az illetékes. A bírósági, ügyészségi dolgozók, népi ülnökök disznóságait is az ügyésznyomozók vizsgálják, ha azok a munkakörükkel, tisztségükkel kapcsolatban vétettek a törvény ellen. Érdekesség a jogosításban, hogy a Dunagate-botrány következtében megszűnt III/III. ügyosztály után létrejövő Nemzetbiztonsági Hivatal és Információs Hivatal dolgozói által ? vagy sérelmükre ? elkövetett cselekmények sem tartoznak az ügyészi nyomozóhivatal hatáskörébe.

A nyomozóhivatalokban dolgozók fele ügyész, míg másik fele nyomozó. Náluk nem ragaszkodnak az egyetemi diplomához. Ha szakmailag felkészültek, az érettségi is elég. Budapesten 1994-ben három ilyen nyomozó volt. Korábban a rendőrségen dolgoztak, jegyzőkönyv-vezetők, illetve ügyeletes tisztek voltak. Van tehát gyakorlatuk. Illetményük itt jóval kevesebb, mint rendőrként volt, viszont itt csak a nyomozói munkának élhetnek. Más ? úgynevezett összrendőri ? feladatuk nincs.

Sok a jelentkező az ügyészi nyomozói pályára. Szeretné a hivatalvezető, ha minimum főiskolai végzettségűek lennének. Nemrég hat jogi diplomás nyomozójukból lett ügyész, s további három áll ügyészi szakvizsga előtt. Kell tehát az utánpótlás, de a minőséget tartani akarják.

Korábban a katonai vétségek esetén nem volt nyomozás, a parancsnok saját hatáskörében intézkedhetett. Ez nagyon szigorú, mélyen zsebbe nyúlós lehetett. Az elbocsátás a foglalkoztatástól való eltiltást, korábbi szolgálati viszonyának eltörlését, szolgálati lakásuk elhagyását, s egy komfortfokozattal alacsonyabba költözését jelenthette. Jogállamiságunk megszüntette ezt a parancsnoki jogkört, s most már a katonát is csak bíróság ítélheti el. Az ügyészségi nyomozók munkája ezáltal tovább szaporodott, hiszen ma már bizonyítékokat is nekik kell a bíróságok elé tárni a katonák nem katonai tárgyú bűncselekményeiben.

A nyomozóhivatalok regionális központjában dolgozó munkatársaknak sokat kellene utazni a környező megyékbe, vagy az ügyfeleket utaztatni a központba. Ezt elkerülendő, a megyeszékhelyeken ? a megyei főügyészségeken ? helyi kirendeltségeket hoztak létre. Ott egy-két ügyész és ugyanennyi ügyészi nyomozó dolgozik. Csak helyileg vannak a főügyészségeken, irányítási szempontból a regionális központ hivatalvezetőjéhez ? aki minden esetben egyúttal főügyész-helyettes is ? tartoznak. Ez azért jó a kirendeltségeken dolgozóknak, mert így a helyi főügyész nem bízhatja meg őket nyomozás-felügyeleti munkával, nem vonhatja el őket saját feladataikról, így végre van gazdája a hatáskörükbe tartozó ügyeknek. Ebből viszont akad éppen elég. A leterheltség változó megyénkben, van jobb és rosszabb megye is. A helyzet Budapesten a legnehezebb.

Az ügyészek személyi lapja tartalmazza az ügyész szolgálati fegyverének számát is, tartalmazza a törvénytervezet. A hivatalvezető úr elmondta, hogy az ügyészeknek és ügyészi nyomozóknak nincs fegyverhasználati joguk, így jelenleg szolgálati fegyvert sem viselhetnek. Önvédelmi fegyvert bármely más állampolgárhoz hasonlóan igényelhetnek. Kényszerítő eszközt, testi kényszert munkájuk során nem alkalmazhatnak. Őrizetbe vételt elrendelhetnek, de ezt a rendőrség foganatosítja. A gyanúsított letartóztatását csak a bíróság rendelheti el, az ügyész erre csak indítványt tehet. S a bíróságon, neki kell a bűnösséget bizonyítani, nem a vádlottnak az ártatlanságát.