ZETApress

Halva találták a pénzszállító autó sofőrjét kedd hajnalban, írtuk meg a hét közepén. Már akkor gyanús volt, hogy társa miként úszhatta meg a dolgot könnyű sérülésekkel. Azóta már kiderült, hogy ő volt a tippadó, mert az 1993-as óbudai bankrabláshoz hasonlóan csak belső információ segítségével lehet elvinni a szajrét. Ma már az autók is nagyon biztonságosak. 1990-ben öt alkalommal én is részt vettem egy gyűjtő körúton a Frangepán utcai Pénzszállító és Szolgáltató Rt. alkalmi szállítójaként.

A cég Németországból kapta páncélozott, golyóálló járműveit. Volkswagen és Mercedes teherautók voltak, meg Mercedes személykocsik, s a cég ennek arányában vált részvényessé. Ezzel ők is részt vállaltak az anyagi kockázatból, s a későbbi fejlesztésre is gondoltak. Néhány benzinkúttól szedték össze a napi bevételt, s újabbak bevonásán gondolkodtak.

1990. októberében a 22 kerület OTP fiókjaiból kellett összeszednünk az osztrák lottó tavasz óta összegyűlt bevételét, s a pénzérméket ? schillingeket és márkákat ? a Magyar Nemzeti Bankba továbbítani. Csütörtökönként négy-öt kerületet keresünk fel az előzetes útvonalterv alapján, így egy hónap alatt bejárjuk az egész fővárost.

A négytagú személyzet parancsnoka az rt. főállású dolgozója, mi többiek alkalmi munkában dolgozunk. A négytonnás páncélozott Volkswagen speciális motort kapott. Ajtaja csak belülről nyitható, golyóálló ablaküvegei nyithatatlanok. A szabványosnál valamivel szélesebb karosszéria miatt a szűk utcákban nehéz vele manőverezni. Szerencsére remekül gyorsul.

Gépkocsivezetőnk korábban teherautót vezetett. Munkásőr volt az átkosban, így megszokta, hogy parancsolnak neki. Önálló véleménye ritkán van, mindig megkérdezi, merre kanyarodjon. Igaz a parancsnok is jól ismeri a fővárost, hiszen munkaidő után taxizik.

Az rt-nek nincs fegyvere, így alkalmi fegyverest alkalmaz. Velünk egy hivatásos katonatiszt jön saját önvédelmi fegyverével. Mint megtudtam, a korábbi alkalmi őröknek sem kellett beszolgáltatni fegyvereiket Horváth Balázs belügyminiszteri rendelete ellenére, mert az rt. igazolta, hogy szükségük van rá. Ekkor még nem kezdték szervezni a személy- és vagyonőri vállalkozásokat, így eléggé képlékeny volt a dolog.

Az útvonalterv alapján aznap négy OTP-fiókot kell reggel 8-tól ? tehát a nyitástól ? felkeresnünk, s az összegyűjtött érmékkel délig beérni a bankba. Először a Flórián térre megyünk. A pénz kis zsákokba van csomagolva, címletenként külön-külön. Egy-egy zsák három-négy kilogramm, s legalább száz darab van belőle. Le van mindegyik plombálva.

A kocsi-parancsnokkal együtt számolunk. A kis zsákokból öt-tíz darabot a nagyobbakba tesszük. Mindegyikbe annyit, hogy fel bírjuk emelni. Ezeket azután kézikocsin toljuk ki az utcán álló teherautóhoz. A sofőr nem szállhat ki a járó motorral várakozó járműből, a fegyveres pedig csak a kocsi mellett állva biztosít, így a fizikai munkát csak ketten végezzük a parancsnokkal.

Innen az Árpád hídon át Újpestre, onnan Rákospalotára, végül a Nyugati térre megyünk. A feladat mindenütt azonos, csak a zsákok száma más. Van, ahol a páncélterem a föld alatt van, máshol a lift nem tökéletes. A kiskocsik sem bírják mindenhol a terhelést, de szerencsére sehol sem törik ki a kerekük. Van, ahol az ügyfelek között húzzuk a nehéz zsákokat. Jobb lenne talán nyitás előtt, vagy zárás után dolgozni, de ezt nem lehet.

A Szabadság téri bankba időre érkezünk, az elektromos kapu kinyílik előttünk. A zsákokat fiókonként és címletenként különválogatva adjuk át. Őrünk itt sem segít, pedig a zárt térben rendőr is van. Az átadás rendben zajlik. Közben megérkezik a bankba az rt. Mercedes teherautója is, őket két géppisztolyos rendőr biztosítja.

Mivel a pénzt a gondos szállítás ellenére is elrabolhatják, ezt biztosítani is kellett. A biztosító átvállalja ezzel a kockázatot, tudtam meg kollégáimtól. Az átadás után néhány napig pihenhettem, s a következő héten újabb OTP-k következtek. Akkor eszembe sem jutott, hogy életveszélyben is lehetek. Boldog békeidők?