ZETApress

hírportál

Horn Gyula a kisgazdákról

A Független Kisgazdapárt kétkötetes gazdasági programját értékelte 1996. március 11-én, hétfőn a miniszterelnök a Parlamentben napirend előtt. Politikai pamfletnak parlament előtti felszólalások folytatásos változatának nevezte a Hazánk holnap című első kötetet.

A második kötetet az alternatív gazdaságpolitikáról már figyelemre méltóbbnak értékelte a kormányfő. Ebben talált néhány szakmailag értékelhető elemet. A gazdaság stabilizálása, a működőtőke behozatala, a fizetési mérleg javítása és a feketegazdaság visszaszorítása olyan cél, mely egybeesik a kormányzatéval is. Azért is érthetetlen ? mondta Horn Gyula ?, hogy Torgyán József miért tiltakozik olyan hevesen, ha a kormány ezen célok érdekében tesz lépéseket. Az anyag több felsorolt feladata is támogatható, csak épp az eszközökről, a feltételrendszerről és a forrásokról nem esik benne szó. A kormányt is érdekelné, miből tudnák támogatni a kisgazdák az energetika, az útépítés, a mezőgazdaság és a bankok fejlesztését, ha erre nem akarnak külföldi forrásokat felhasználni. Összességében a miniszterelnök a programot stílusa és tartalma miatt olyan, tévedhetetlenséget sugalló személy művének értékelte, akihez hasonlók a történelem folyamán oly sok jóvátehetetlen kárt okoztak.

Szinte érthetetlen a lakosság türelme

Parlamenti retrónkban tegnapig csak a kormányzó szocialista véleményeket hallottuk, most hallgassuk meg az ellenzéket is! Szabadi Béla, a Független Kisgazdapárt gazdaság-politikai kabinetjének vezetője részt vett a Horn Gyula által az Országgyűlés plenáris ülésén bírált program kidolgozásában. A miniszterelnök hétfői értékelése után az Új Magyarország munkatársaként arra kértem, fűzzön megjegyzést a hallottakhoz!

SZB: Nagyon örülünk, hogy a miniszterelnök úr a Parlamentben foglalkozott programunkkal, sajnáljuk viszont, hogy azt nem kellőképpen tanulmányozta. Kiadta ugyan szakértőinek, de azok nem végeztek szakszerű vizsgálatot. Elemzés helyett a különböző helyeken leírtakat összemosva, azokból részleteket kiragadva igyekezett lejáratni programunkat. Ezt mindenképp sajnálatosnak tartjuk, bár örülünk, hogy ezt a célt nem sikerült elérnie. Sajnos, a miniszterelnök úr alternatív gazdaságpolitikát nem tudott kidolgozni, s ahelyett, hogy a válságból kivezető utat tervezné meg, elméleti vitát folytat. Úgy gondolja, ha ő nem tud programot kidolgozni, akkor erre más sem képes. A baj csak az, hogy a kormány nem kényszerpályán halad, hanem a maga által kidolgozott tévúton.

Visszautasítjuk, hogy a programban csak célok lennének, de a források nincsenek megjelölve. Részletesen elemeztük a kialakult helyzetet. Rámutatunk, hogy a kormány milyen úton keresi a megoldást, s azt is felvázoljuk, hogy a Független Kisgazdapárt ehelyett mit javasol A munkanélküliség enyhítésével foglalkozó részben például legalább tíz olyan javaslat van, melyek nagyon konkrétak, s önmagukban is jónak mutatkoznak. Szó sincs tehát arról, hogy ne lennének konkrét elképzeléseink. Az Eckhardt Tibor Akadémián vitattuk meg a minap a programot. Sokan attól féltek, hogy éppen a konkrétumok miatt fogják mások eltulajdonítani a programunkat.

? Milyen fogadtatást várt a miniszterelnöktől?

SZB: Nagyon nehéz a mai helyzetben alternatívával előállni. Szinte érthetetlen a lakosság türelme. Húsz éve folytatnak vele olyan kísérletet, mely teljesen eredménytelen. Egy-két úgynevezett magasztos cél miatt állandóan áldozatot kell hoznia a társadalomnak, mely szerintünk teljesen felesleges. A kormány által kitűzött célok eléréséhez nem kerültünk közelebb. Korábban a külső adósságállomány csökkentését tartották fontosnak, újabban a külső-belső adósságállomány kiegyenlítését. A húsz év egészét tekintve mélyültek el ezek a problémák a gazdaságban. Ennek a kísérletnek az ára nagyon magas. Az ország gazdaságilag tovább gyengült. Olyan országok haladtak el mellettünk, melyek Európa perifériáján voltak. Ilyen például Portugália vagy Görögország. Fejletlen az infrastruktúránk, oktatási rendszerünk. Nyomorúságosak az életkörülmények, óriási a munkanélküliség.

? Elképzelhető-e az, hogy fél évvel később az önök most felvázolt gazdaságprogramját a kormány a sajátjaként fogja beadni?

SZB: Nem hiszem, hogy a mi gondolkodásmódunkat a kormányfő valaha is megérti. Ő úgy akarja irányítani ezt az országot, mint egy fűszerüzletet. Számára csak bevétel és kiadás létezik. Azt hiszi, ha valahová minél többen betesznek, onnan annál több jön ki. Innen fakad az ő rendkívüli érdeklődése a program finanszírozása iránt. Programunk a hatékonyság növelését tartalmazza, mely már önmagában is forrásbővülés. Azt is részletesen levezettük, hogyan képzeljük az ország külső finanszírozhatóságát, és hogyan tudjuk biztosítani a szolgáltatásexportot ? ezen belül az idegenforgalmat ?, s miért nem értünk egyet jelenleg a devizagazdálkodás liberalizmusával. Az ország valódi devizabevétele 3-4 milliárd dollár, de az idegenforgalmi bevétel ettől 60-70 százalékkal elmarad. A különbözet a fekete- gazdaságot erősíti. Olyan országnak, amelyik külső fizetési problémákkal küzd, megengedhetetlen, hogy az ide kerülő deviza rejtve maradjon az állam számára.

? Mit tervez a program a feketegazdaság visszaszorítására?

SZB: Nemcsak szavakban akarunk változást, hanem tettekben is. Tudjuk, hogy a feketegazdaság kialakulását ez a kormány és elődei segítették elő helytelen gazdaságpolitikájukkal. Az is a kormányzati munka problémájából adódik, ahogy most fel akarnak lépni ellene. Teljes formalizmus jellemzi ezt. Az adminisztratív módszerek már-már kifelé irányuló tevékenységet sejtetnek. Mi elsősorban az APEH, a rendőrség, a VPOP és a társadalombiztosítás belső munkájának szervezésére helyeznénk a fő hangsúlyt. Ez az egyik lépés. Amíg ilyen rossz az információs rendszer és a nyilvántartási rendszer, még azt is nehéz megállapítani, vajon mekkora az a jövedelem, amely a feketegazdaságban van, tehát az állam előtt rejtve marad. Amíg nem tudjuk, mekkora a súlya a feketegazdaságnak a nemzetgazdaságban, addig kár is ellene bármilyen küzdelmet meghirdetni.

Másik fő iránya lenne fellépésünknek, hogy mi a gazdasági okok megszüntetésére fordítanánk az erőfeszítéseket. A feketegazdaság nagy része ugyanis azért létezik, mert nagyon magas a közterhek mértéke. Ezeket ? a megélhetés biztosítására ? mindenképp csökkenteni ajánlatos. Egyértelmű és követhető szabályokat akarunk, amelyek megszüntetnék a bizonytalanságot a vállalkozásokban. A gazdasági bűnözés ellen kellő szigorral lépnénk fel, de csak a törvényesség keretein belül. Természetesen a társadalom és lakosság jog- biztonsága lenne az elsődleges szempont. Az állampárti módszerek alkalmazása nem engedhető meg egy európai rendszerű jogállamban ? írtam 1996. március 13-án az Új Magyarországban.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Tunéziai látogatók | ZETApress

Szóljon hozzá!