ZETApress

Parlamenti retrónk szerdán Katona Béla újdonsült házelnök 1996-os interjújával kezdődött, tegnap ellenzéki véleményt olvashattunk, s ma az akkori magyar és tunéziai házelnökkel készült interjúmmal zárul. Tunézia híd lehet hazánk és az EU között ? derült ki a beszélgetésekből.

Habib Boulares, a Tunéziai Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke Gál Zoltán házelnök meghívására parlamenti delegáció élén 1996. április 2-án, kedden hazánkba érkezett. Kíséretében volt a Mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi parlamenti bizottság két tagja is. Másnap az Országház Delegációs-termében Gál Zoltán házelnök több mint egyórás megbeszélést folytatott vendégekkel, s azt követően tájékoztatta az Új Magyarországot az elhangzottakról.

GZ: A két ország földrajzi távolsága ellenére bebizonyosodott, közös geopolitikai céljaink Tunézia is az EU-val való folyamatokat erősíti, és mi is. Mivel Tunézia a térség kiszámítható, stabil országa, így számunkra is hídfőszerepet tölthet be. Az elnök úr mostani látogatása előtt járt nálunk külügyminiszterük, míg Kovács László májusban utazik hozzájuk. A két ország politikai vezetése most egyengeti az utat ahhoz, hogy gazdasági kérdésekben is erősödjenek a kapcsolatok. A két ország így jól kiegészítheti egymást. Épp a napokban rendeztünk egy 1982 óta fennálló vitás kérdést országaink között, mely egy szállítással volt kapcsolatos.

Az elnök úr rövidesen ipari miniszterünkkel tárgyal, s utána létrejöhetnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. Itt van az exportszövetség elnöke is az elnök úrral, s ez felgyorsíthatja a folyamatot. Mi érdekeltek vagyunk a térségben a szolgáltatásban és a szállításban. Nagyon sok szolgáltatással ? például kőolaj, víz ? tudunk segíteni. Az elnök úr épp most említette gondjaikat, nevezetesen hogy a sivatag nyomul előre. A magyar szakemberek ennek megoldásában is kiválóak, de a közlekedés terén is megindulhat a közeledés, ott is fel tudjuk újítani kapcsolatainkat. Tunézia segítségével az arab világban is vissza tudjuk szerezni pozícióinkat, s nyitni is tudunk segítségükkel a térségben.

? Kérem, értékelje a tunéziai-magyar kapcsolatokat, s mondja el, hogyan lehetne fejleszteni azokat? ? kértem Habib Boularest, aki már másodszor van Magyarországon, bár 25 éve mindössze egy napot töltött nálunk.

HB: Gazdasági, kulturális és politikai területen egyaránt fejleszteni kell a kapcsolatainkat. Létrehoztunk egy tunéziai-magyar parlamenti baráti csoportot, s találkozni fogunk a magyar parlament tunéziai baráti csoportjával. A kíséretemben lévő üzletemberek pedig megvizsgálják annak lehetőségét, hogyan lehet konkrét együttműködést kialakítani, s előrelépni az üzleti kapcsolatokban. Mivel nem vagyok üzletember, előre nem tudom megmondani, mely területeken sikerülhet ez. A házelnök úrral és a külügyminiszter úrral folytatott tárgyalásaink során megállapítottuk, hogy minden területre kiterjed kapcsolataink fejlődése.

? Úgy tudjuk, holnap Egerbe mennek. Miért éppen a bikavér városára esett a választásuk? Csak nem egy jó borkóstoló szerepel a programban?

HB: Vendéglátóink ajánlották a várost, s amikor a programot elfogadtam, még nem tudtam, hogy egy borvidék központja. Úgy érzem viszont, hogy egy országot minden területen meg kell ismerni. A konyha is részét képezi egy ország kultúrájának ? írtam az Új Magyarország 1996. április 4-i számában.