Suchman-csomag várható
Csak a gazdaság élénkítésére szabad költeni ? fogalmazta meg véleményét Suchman Tamás privatizáció miniszter a privatizációs többletbevételekről 1996 márciusában. Amint az közismert, Bokros Lajos lemondása után Suchman Tamás neve is felmerült akkor a pénzügyminiszteri posztra, mégsem ő lett a befutó.
Medgyessy Péter eskütétele után a privatizációs miniszterrel múlt és jövő pénzügy-politikai összefüggéseiről beszélgettem az Új Magyarország munkatársaként. ? Miniszter Úr! Korábban Nagy Sándor, most az ön jelölése nem tetszett az SZDSZ-nek a pénzügyminiszteri poszton. Önt már tárca nélküli miniszterként sem fogadták szívesen. Ezek után az MSZP megvalósíthatja-e gazdaságpolitikáját?
ST: Nem látok direkt összefüggést a két dolog között. Medgyessy Péterrel is meg lehet valósítani azt a politikát, amivel az MSZP képviselőcsoportja is a legmesszebbmenőkig egyetértett. Izgalmasabb kérdés, melyek most a rendelkezésre álló lehetőségek. Ezeket kell most fellelni, összegezni, átértékelni, esetleg újraértékelni. A kormány most két dolgon nem változtathat. Nem fordíthatja vissza a megindult stabilizáció gazdasági lépéseit, s nem odázhatja tovább az államháztartási reformot. Ebben egyébként összhang van az MSZP és az SZDSZ között, s az új pénzügyminiszter úr a programjában is erről tett tanúbizonyságot.
? Zuhan az MSZP népszerűsége, az SZDSZ-é viszont stagnál. Az egyedüli vesztes az MSZP lehet. Nem érzi úgy, hogy Bokros Lajos elengedésével az MSZP levegőhöz akart jutni a márciusi kongresszusig, hogy majd ősszel ? kellőképp megerősödve ? vezessen be újabb szigorításokat?
ST: Nem hiszem, hogy Bokros Lajos lemondása a kongresszushoz kötődött, a kongresszusra tekintettel történt. Úgy tervezte ugyanis, hogy épp a kongresszuson ismerteti majd további terveit. Inkább idegi mutatói, fizikai tűrőképessége Vezetett végül is oda, hogy lemondását megfogalmazza. Kapcsolatunk egyébként nem új keletű. Korábban négy évig a Budapest Banknál is együtt dolgoztunk.
? A privatizációs többletbevétel felhasználásáról mégis sokat vitatkoztak Bokros úrral. Medgyessy úrral tárgyaltak-e már erről, egységes-e az álláspontjuk?
ST: Nem beszéltünk még sem erről, sem egyéb kormányzati kérdésről. Csak ezen a héten fogunk összeülni, s tárgyalni a hogyan továbbról. Sok olyan folyamatban lévő téma van, amit Bokros Lajos lemondása előtt három nappal kezdtünk el megtárgyalni, s ezekben a kérdésekben kell most Medgyessy Péterrel továbbvinni a fonalat. A folyamatos munka szükségessége azt a feladatot rója rám, hogy mielőbb egyeztessek a folyamatban lévő kérdésekben.
? Ma a feketegazdaság elleni fellépésről lesz politikai vitanap a Parlamentben. Ha olyan javaslat érkezne, hogy a privatizációs többletbevételt egy informatikai adatbázis felállítására használjuk, mellyel a feketegazdaság ellen eredményesen küzdhetünk, támogatná-e az elgondolást?
ST: A többletbevétel felhasználását egyedül a piacgazdaság szabályai szerint tudom csak elképzelni. Április 30-ig kell részletesen kidolgoznunk a terveket. Ezt a pénzt csak a gazdaság felélénkítésére szabad fordítani. Semmiféle adminisztrációs, szociális, bér, vagy egyéb kérdések megoldására ez a pénz nem fordítható!
? A feketegazdaságnál maradva, sokan a túlzott adóterhekben látják térnyerésének fő okát. Ok adócsökkentést javasolnak. Amikor pénzügyminiszterként az ön neve is felmerült, bizonyára volt valamilyen elképzelése erről is. Megosztaná-e ezt velünk?
ST: Adóügyekben a pénzügyminiszter az illetékes, s mivel az végül is nem én lettem, úgy gondolom, a kérdés nem nekem szól ? írtam az 1996. március 6-i Új Magyarországban, majd egy hónappal később, a Katona-interjú után, az MSZP Kongresszusát követően újra beszélgettem Suchmann Tamással.
Továbbra is külföldiek a privatizációban
Majdnem egy év privatizációs tapasztalatait feldolgozva rövidesen egy törvénycsomagot juttatunk a parlament elé ? mondta Suchman Tamás privatizációs miniszter a magyar privatizáció társadalmi és gazdasági hatásairól a MTESZ Székházban rendezett konferencián, 1996. első áprilisi hétvégéjén. Mint mondta, az állami vagyon lebontása után az önkormányzatokat is vagyonhoz akarják juttatni. Jelenleg ennek lehetősége a törvényi szabályozás miatt roppant bonyolult, így a Suchman-csomag javaslatot tartalmaz az egyszerűsítésére is. A miniszter helyesnek tartotta a külföldi tőke részvételét a hazai privatizációs gyakorlatban, s úgy ítélte meg, hogy semminemű diszkrimináció nem lenne kívánatos irányában.
A privatizációs miniszter elhibázottnak ítélte az 1988-89-ben elkezdett privatizációs gyakorlatot, ami szerinte nem is alkalmas időpontban indult. Könnyebb lett volna, ha Közép-Európában egyedül mi privatizálunk ? ehelyett olyan időpontban tehettük ezt, mikor összeomlott körülöttünk a szocialista piac, nyugat-európai részről viszont nem a legjobb hozzáállással találkoztunk. A 250 milliárd forintnyi bevétel is felszívódott a költségvetésben, ahelyett hogy visszaforgatták volna a gazdaságba. Talán ez okozza azt is, hogy jelenleg 426 állami cég felszámolása tart 1997 végére befejeződik a magánosítás ? folytatta a miniszter ?, s utána csak a nehezen értékesíthető kisebb tulajdonrészek és a kötelezően tartós állami tulajdonok maradnak meg üzemeltetésre.
A tőkevonzás a privatizációval egyenes arányban nő, s közösen kell megalkotni annak az országos stratégiáját, hogy a tőkebeáramlás továbbra is folytatódjék. Új munkahelyek teremtésére és a munkanélküliség felszámolására legalább 10 milliárd dollár kell. A hazai termelés csak a gazdaság szinten tartásához elég, míg a fejlesztéshez továbbra is külföldi tőke kell. Már az EU-csatlakozás miatt is szükség van a jogi-gazdasági szabályozás áttekintésére, s a tőzsde szerepét is fejleszteni kell.
Az 1,2-1,3 millió megszűnt munkahelynek csak 30 százalékáért felelős a privatizáció ? állította a miniszter. A munkaadók és a munkavállalók között viszont az elmúlt 40 évben a megszokottól eltérő kapcsolat alakult ki a magánosított munkahelyeken. Itt a szakszervezetek szerepe is csökkent, illetve több helyen létre sem jöhettek az érdekvédelmi szervezetek ? írtam az Új Magyarország 1996. április 6-i számában.