ZETApress

hírportál

A kormány tartja az irányt

Katona Bélát hétfőn az Országgyűlés 319 igen- és 22 nemszavazattal házelnöknek választotta ? írtuk meg tegnap délután. Az MSZP gazdaságpolitikusával 1996 áprilisában az Új Magyarország munkatársaként az MSZP előző hétvégi Kongresszusáról és pártalelnöki munkájáról beszélgettünk a parlamenti folyosón.

Katona Béla a múlt hét végi MSZP-kongresszuson 311 szavazattal a második helyre szorult Kósáné Kovács Magda mögött az ügyvezető alelnöki posztért folytatott harcban, míg 707 szavazattal beválasztották a 15 fős elnökségbe, a három alelnök egyikének. Az elnökség összetétele a korábbihoz képest jelentősen megváltozott. A gépészmérnöki, gazdasági mérnöki és szakközgazdász doktori végzettségű szakembertől azt kérdeztem, vajon a személyi változások mennyiben módosítják a párt és a kormány gazdaságpolitikáját?

KB: Nem hiszem, hogy változtatnunk kellene az irányvonalon! A párt már két évvel ezelőtt kijelölte az alapvető feladatokat a választási programjában, s mi ebben azóta sem változtattunk. A célok átültetése a mindennapok gyakorlatába a kormány feladata. Nem hiszem, hogy most üdvös lenne, ha a párt is elkezdene foglalkozni a gazdaságpolitikai kérdésekkel. A pártnak és elnökségének akkor feladata a véleményalkotás, ha úgy ítéli meg, hogy a kormány eltér attól az iránytól, amit mi korábban jóváhagytunk. Eddig ez nem történt meg, s nem hiszem, hogy a közeljövőben megtörténik. Ezért nem is hiszem, hogy az elnökségnek gazdaságpolitikai kérdésekkel kellene mostanában foglalkoznia.

? Ha nem várható fordulat, lehet, hogy egy helyben toporgunk?

KB: Szó sincs róla, továbblépésre van szükség. Az ország nem visel el még egyszer egy 12 százalékos reálbércsökkenést. Most csak lélegzetvételnyi szünethez jutottunk, s az ország érdekében ki kell használnunk ezt a szünetet. A stabilizáció továbbvitele mellett ki kell építenünk azt a gazdasági erőteret, amelyik a vállalkozások, a gazdaság növekedése érdekében feltétlenül szükséges. Biztosíték az a stílusváltás, melyet a kormány az elmúlt év vége óta követ. Szakemberek segítségével, az együttműködő partnerek bevonásával készíti az államháztartási reform koncepcióját.

A választásokig előttünk álló két évben be kell fejeznünk a privatizációt, le kell szorítani az inflációt, stabil és követhető adórendszert kell kialakítanunk. Be kell hoznunk a fizetésimérleg-hiánnyal megegyező külföldi tőkét az országba. Az államháztartási reformnak nemcsak a koncepcióját kell kidolgozni, de következetesen végre is kell hajtani azt. A kongresszus most ezekhez a célokhoz, feladatokhoz adott felhatalmazást a kormánynak. S nem feledkezhetünk el közben azokról az egyszerű, bérből és fizetésből élő emberekről sem, akik példás türelemmel viselik el az átalakulás terheit. Nemcsak megértik, de aktívan segítik megvalósulását. Őket nem szabad a továbbiakban az előkészítés nélküli, alkotmányellenes, a bevezetés után visszavonásra kerülő intézkedéseknek kitenni!

? Ön is egy később részben alkotmányellenesnek nyilvánított kormánydöntés ? a Bokros-csomag ? meghozatala után mondott le miniszteri megbízatásáról. Szombaton ? még a választások előtt ? az egyik küldött úgy fogalmazott, hogy aki miniszterként nem tudott kiállni a kormány programja mellett, az vajon hogyan lesz képes alelnökként vagy elnökségi tagként kiállni a kormány mögött álló pártprogramja mellett. Mégis, három lemondott miniszter ? Kósáné Kovács Magda, Kovács Pál és Ön ? is helyet kapott az elnökségben. S említhetném önökön kívül Jánosi Györgyöt is, aki az államtitkárságról mondott le, most viszont újra alelnök lett.

KB: Ez a kérdés a kongresszus előtt is felmerült sok helyen. A tagság nagy része úgy értékelte, hogy nincsen szoros összefüggés a két dolog között. A kormánynak nagyon egységes szervezetként kell működnie, s akinek a kormányzati munka egy részével kapcsolatban kifogásai vannak, az adja át a helyét olyan embernek, aki az egységes csapattal együtt tud működni. Ettől még a kormányból távozó párttag a párt politikájával képes azonosulni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyetlen lemondott miniszter sem lépett ki a pártból, s nem politizált a párttal ellentétesen. Bizonyos ügyekben lehetnek eltérő vélemények, de az alapkérdésekben egység van. Ezt a kongresszus is így ítélte meg a szavazásával.

? Lehet, hogy épp a lemondásukkal váltak népszerűekké?

KB: Nemcsak a lemondott, de a jelenlegi miniszterek ? Keleti György és Kovács László – is tagjai lettek az elnökségnek, sőt az országos választmány elnöke is jelenlegi miniszter ? Baja Ferenc ? lett. A választásnál tehát nem a lemondás vagy a nem lemondás játszott szerepet, hanem a jelöltek politikai hitvallása, s az, hogy mennyire tartják őket olyan egyéniségnek, aídk a pártot méltóképp tudják képviselni.

? Suchman Tamás, az egyik miniszter viszont épp amiatt lépett ki a pártból és a frakcióból, mert az elnökségbe kerülésért vívott harcban a 801 jelölt felének sem bírta a bizalmát, mindössze 302 szavazatot kapott. A miniszterelnök úr szerint ez még nem ok a miniszteri megbízatás visszavonására, hisz két párton kívüli szocialista miniszter ? Dunai Imre és Medgyessy Péter ? is tagja a kormánynak. A frakciónak és az MSZP elnökségének erről mi a véleménye? Szekeres Imre frakcióvezető vasárnap azt mondta, hogy a 209 fős frakciónak kell hétfőn folytatni a munkát, s ebben a létszámban a privatizációs miniszter is benne van.

KB: A hétfő délelőtti frakcióülésen nem foglalkoztunk Suchman Tamás bejelentésével. Nem vett részt a frakcióülésen, s nekünk hivatalosan nem jelentette be kilépési szándékát. Ezzel persze nem azt mondom, hogy szándékát nem kell komolyan venni. Az pedig, hogy marad-e miniszter, a miniszterelnök úrra tartozik. Tudomásom szerint ő továbbra is bizalmat szavazott Suchman Tamásnak ? írtam az 1996. április 4-i Új Magyarországban. Holnap a Suchmann Tamás-interjú következik.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Suchman-csomag várható | ZETApress

Szóljon hozzá!