Schmitt dönt a törvényekről
Az Országgyűlés a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon törvények tucatjait fogadta el. A szavazásokon már Lezsák Sándor első alelnök elnökölt, s a törvényeket csak a 15. napon küldi el az államfőnek. Az ellenzék ezzel nem ért egyet.
S mi okozza a polémiát? Az, hogy 15 nap múlva már az új államfő, Schmitt Pál lesz hivatalban, így ő dönthet a kihirdetésükről. Sólyom László leköszönő államfő így nem találkozhat a törvényekkel, nem küldheti el azokat az Alkotmánybíróságra, pedig az ellenzéki pártok azt szeretnék.
Sólyom mellett azzal érvel az MSZP és az LMP, hogy ő alkotmányjogász, ezzel szemben Schmitt közgazdász végzettségű, s ráadásul saját bevallása szerint nem a törvényalkotás ellensúlya, hanem a motorja kíván lenni. Ő tehát azonnal aláírja majd a törvényeket, míg Sólyom elé kerülve ez hónapokat vett volna igénybe.
A Sólyom-pártiaknak eszükbe sem jut, hogy Lezsák alelnök a megalkotott törvények visszatartásával a leköszönő elnök utolsó hivatali napjait akarja megkönnyíteni. Meg akarja kímélni attól, hogy vitatható döntéseket hozzon, hiszen úgysem tudna mindenki kedvére tenni. Ha az AB-hoz továbbítaná a törvényeket, a jobboldal mondaná, hogy így akart bosszút állni azért, mert nem választották újra. Ha aláírná, a baloldal mondaná, hogy ezzel akarta meghálálni, amiért egy friss törvény értelmében az eddigi két év helyett élete végéig megilleti a leköszönő államfőt a szolgálati autó a vezetővel és a 2 fős titkárság.
Schmitt Pál államfőként még sok-sok törvénnyel fog találkozni, s valószínűleg a jövő tavaszra elkészülő új Alkotmányt is ő hirdeti ki. Hozzá kell szokni tehát, hogy megint nem jogász fogja aláírni a törvényeket. S hogy miért megint? Mert 1990 és 2000 között Göncz Árpád is jogi végzettség nélkül volt két cikluson át köztársaságunk elnöke, de az akkor a mostani ellenzéket egy cseppet sem zavarta. Hogyan is zavarhatta volna, hiszen épp ők választották.
