ZETApress

Vonzóbbá tehető-e a kétkezi munka a fiatalok számára? ? tehetjük fel a kérdést. Az elmúlt években jelentősen csökkent a szakképzésben tanulók száma, ennek egyik oka lehet, hogy a szülők ódzkodnak ipari iskolákba adni a gyermekeiket. Ma már nem elég a szakma magas-szintű, versenyképességre törekvő oktatása, az iskoláknak egyéb szolgáltatásokat is nyújtaniuk kell.

A modernizációvonzó lehet a fiatalok számára, ezért karrierépítő program indult, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszert építettek ki, idegen-nyelvet tanulhatnak a diákok, amelyet az iskolák nemzetközi kapcsolatain keresztül kamatoztathatnak és az építőipari szakképzésben elektronikus tananyagokat is terveznek.

A szakemberek szerint így lehet boldogulni a XXI. század gazdasági világában, tudtuk meg az V. Országos Építész Konferencián, melyet a budapesti Építőipari TISZK ? a fővárosi fenntartású építőipari iskolák társulása ? szervezett az Európai Uniós támogatást nyert TÁMOP projekt keretében. A mellékelt fotókat Keveházi Zoltán készítette.

Nagyobb teret hódított a műkörömépítés, mint a házépítés ? utalt az építőiparban is megmutatkozó szakemberhiányra Megyesi Csilla, vezető projektmenedzser a konferencián. A szakképzési rendszert a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodva alakítják ki, de ehhez megfelelő számú diákra van szükség. Ennek érdekében elengedhetetlen a hatékony kommunikáció.

A XXI. század kínálta lehetőségeket kihasználva, humorosan, digitális felületeken igyekeznek elérni a fiatalokat. Az NSZFI weboldalára például felkerülnek a hiányszakmákhoz kapcsolódó játékok. ? Mi kifejlesztünk egy digitális tananyagot, amely animációk segítségével mutatja be, például azt, hogy egy épület hogyan áll össze; a cél az, hogy lássák a diákok, mennyire színes ez a munka ? magyarázta Megyesi Csilla.

A tanulók látókörét kívánják szélesíteni a nemzetközi kapcsolatok kiaknázásával. Az iskolák jó viszonyt ápolnak német és finn intézményekkel, így a diákok kipróbálhatják magukat külföldön is. Ennek alapvető feltétele az idegen-nyelvi felkészítés; az egyes tagiskolákban lehetőség van német nyelvi ismereteket is átadó, két-tannyelvű oktatásban részt venni, de elindultak angol nyelvi alapozó osztályok is, a technikus képzésben részt vevő diákok pedig szakmai idegen-nyelvet tanulnak.

A program keretében létrehoztak egyfajta tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszert. Míg az előbbi jobb eredményekre ösztönzi a diákokat, az utóbbi a rossz szociális helyzetben lévőket segíti. Ez egy kis lépés a társadalmi integráció felé, amelynek terén még sok tennivalójuk van az intézményeknek.

A tanulmányi ösztöndíjjal járó okleveleket az említett konferencián adták át. Az egyik díjazott Fejes Márton, aki az Ybl Miklós Építőipari Szakközépiskolában végez idén, magasépítő technikusként. A fiatal fiú kérdésemre reagálva arról mesélt, hogy az energiatakarékos, környezetbarát építészet már szerves része a tananyagnak, számos modulban jelen van. Az építőipar leendő dolgozóinak környezettudatos nevelése tehát nagy hangsúlyt kap az új típusú képzésben. Az iskolák környezetvédelmi versenyeket, szakköröket szerveznek, de van olyan intézmény is, ahol már szelektíven gyűjtik a hulladékot.

A tavalyi tanév során megváltozott az OKJ rendszere, a tantárgyakat felváltották a modulok, ezzel együtt csökkent a gyakorlati oktatás súlya. Az építőipari szakoktatásban ez utóbbi, komoly problémát jelent. Fejes Márton azt meséli, hogy kiváló tanárai kreatívan, tananyagon kívül csempészik vissza a gyakorlati elemeket az oktatásba, így például építkezések megfigyelésére látogatnak el a diákokkal közösen. A szakképzés átalakítása lassú folyamat, az Építőipari TISZK is még az elején tart. A projekt egy évig még forrást biztosít a fejlesztésekhez, de a hosszú-távú cél a fenntarthatóság, amelyhez szükség lenne a vállalatok többségének figyelmére és együttműködésére.