ZETApress

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter nyitotta az Európai Kereskedelem Napját, beszédében megerősítette, hogy az ágazat a legerősebb foglalkoztató és a legnagyobb áfa-befizető, így lényegében megkerülhetetlen a nemzetgazdaságban.

Mint mondta, november végén szeretnék összehívni az ágazati párbeszéd kollégiumot, hogy sikerüljön létrehozni a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt fogyasztói chartát ? tudatta a VOSZ.

Mester Zoltán a gazdasági tárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy idéntől már a kereskedelmi vállalkozások is hozzájuthatnak a forgóeszköz hitelekhez, ugyanis tény, hogy a magyar kiskereskedelem, csakúgy, mint a magyar kis és középvállalati réteg rendkívül tőkeszegény. Megerősítette, hogy a kormányzat továbbra is támogatja a Széchenyi Kártyát.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kormány gyenge gazdaságélénkítő szerepéről beszélt. Leszögezte, az országnak valódi gazdaságpolitikára lenne szüksége, ugyanis jelenleg a fiskális politika mindent elnyom. Szerinte az ország versenyképessége továbbra is katasztrofális, a magas kamatok megfojtják a befektetéseket. Ami a kereskedelmet illeti: Parragh show-nak titulálta a mezőgazdasági tárca kiskereskedelemre vonatkozó 80%-os magyar áru arányra tett próbálkozásait.

EKN: ötödik éve Magyarországon

Demján Sándor a VOSZ ügyvezető elnöke szerint nincs szégyenkezni valója a magyar kiskereskedelemnek, mind színvonalba, mint szolgáltatásban eléri a nyugati szintet. Hozzátette addig nem fogja lekőrözni a fejlettebb gazdaságok kiskereskedelmét, amíg Magyarországon a belső termelés nem növekszik, amíg a valós árutermeléssel foglalkozók létszáma alacsony.

Ha a belső termelés végre újra növekedésnek indul, a kiskereskedelemnek is nőhet a mozgástere. Demján beszédében leszögezte patriótaként fontosnak tartja a hazai termékeket, de szerinte a kereskedelemnek nem feladata a piacon nem versenyképes magyar termékek forgalmazása. Az államnak kell megteremteni azt a gazdasági környezetet, amelyben az áru piacképessé válik.

Az Európai Kereskedelem Napját lezáró kerekasztal beszélgetés résztvevői közül többen kiemelték, hogy a kiskereskedelemmel szembeni elvárások fokozatosan nőnek, miközben a politika rendre az ágazatot veszi elő, ha valamit szeretne elérni. Ennek megelőzése érdekében az ágazat szeretné elérni, hogy tárca szintű szakpolitikai szervezet jönne létre, amely koordinálná a kiskereskedelmet és az érintő ágazatokat befolyásoló szabályozást.

Megoszlottak a kerekasztal résztvevőinek véleménye azon, hogy várható-e a következő félévben újabb elbocsátás hullám a szektorban. Ugyanis tény, hogy a kiskereskedelem benne volt az első három leépítő szektorban. A kereskedők szerint a létszám már olyan alacsony, hogy ha ennél lejjebb mennek, nem képesek betartani a munka törvénykönyve által előírt szabályokat. Mások szerint viszont a kiskereskedelem a következő időben nem bővül (például Demján Sándor szerint sem és úgy véli, az a kisvállalkozás, amely nem képes hasznot hozni, jobb, ha kiszáll és megvárja azt a gazdasági környezetet, amikor kedvezőbb lehetőségek mutatkoznak a befektetésre), így várhatóan tovább csökken a kiskereskedelemben a létszám.