ZETApress

hírportál

Mire jó a csődtörvény?

BecsődöltÚjraszervezési lehetőségeket biztosít az új csődtörvény. A szeptemberben több ponton is módosult törvénnyel a cégeknél előtérbe kerülhet a reorganizáció a felszámolással szemben ? állapította meg az Ernst & Young.

Az újonnan biztosított 90 napos csődeljárási moratórium ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a vállalat átalakítsa tevékenységét a megváltozott üzleti feltételeknek megfelelően. A Magyarországon még új megoldásnak számító restrukturáláshoz azonban elengedhetetlen a problémák felismerése és az átfogó stratégiára épülő, azonnali cselekvés.

A szeptember elsejétől hatályos új csődtörvény célja, hogy vonzóbbá tegye a csődeljárást mind az adósok, mind a hitelezők számára, erősítse az adósságrendező funkcióját és csökkentse a felszámolási eljárások számát. Az új szabályozás által a csődeljárás bejelentésével biztosított 90 napos fizetési moratórium továbbá lehetőséget ad arra, hogy a cég átalakítsa tevékenységét a megváltozott üzleti feltételeknek megfelelően. Ez az átszervezés, azaz restrukturálás azonban nem csak az adósságok újrarendezését jelenti.

Üzleti válsághelyzetben a krízis kiváltó okainak átfogó analízisére, az üzleti stratégia újragondolására és az ezekre épülő komplex stratégiai terv implementálására van szükség. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a cég vezetősége szembenézzen a problémáival és tudjon azokról beszélni ? mondta Tüske Balázs, az Ernst & Young restrukturálási üzletágának vezető partnere. ? Az új csődtörvény kínálta moratóriummal nyerhető idő óriási kincs, mert bár minden vállalatot nem lehet megmenteni, de vannak olyanok, amelyek a hitelbőség közepette jól működtek, és elboldogulnának a radikálisan megváltozott környezetben is, csak ehhez komoly átrendezésekre van szükség.

A vállalati restrukturálás lehetséges eszközei a felgyorsított eszközértékesítés, valamint a működő-tőke és készpénz-menedzsment. Az üzleti átvilágítás a forrás szükséglet, a kovenánsok teljesítésével kapcsolatos bizonytalanság, illetve az érdekcsoportok nyomásának csökkentésére alkalmazható. Az idő rövidsége és a feladat komplexitása sokszor indokolhatja külső szakértők bevonását is az érdekcsoportok információ igényének kielégítése, az alulteljesítés okainak feltárása, nyomon követése és az üzletmenet helyreállítási stratégiájának megtervezése céljából.

Minden modern piacgazdaságnak van felívelő szakasza, amikor a vállalatok a növekedésre, a forgalom bővítésére koncentrálhatnak, és van hanyatló szakasza, amikor az eredményesség és a likviditás kerülnek középpontba a túlélés érdekében. Nehézségek idején elképzelhető, hogy a tegnap stratégiai előnyeit és irányait újra kell gondolni. A restrukturálás célja hosszú távú piacképességhez segíteni a bajba jutott cégeket ? tette hozzá Tüske Balázs. További információk honlapjukon megtalálhatók.

Szóljon hozzá!