ZETApress

Három éves előkészítési időszakot követően, 2007 év elején kezdődtek a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezési munkái. Délelőtt a 2009-es Víz Világnapja alkalmából a beruházó egy helyszínbejárás keretében mutatta be a ma már 80%-os készültségi szinten tartó projektet.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése finisébe ért. Csepel északi sziget-csúcsán elkészült a szennyvíztisztítási folyamatnak helyet adó tíz műtárgy, valamint az irodaépület. Burkolási, festési munkák, elektromos szerelések zajlanak bennük. A létesítményekbe már beépítették a gépek java részét (kb. 90%-át), az összes berendezés beszerelése május végéig megtörténik. A telepen belüli szerviz utak március folyamán elkészülnek, a tereprendezés megkezdését is ekkorra ütemezi a kivitelező. Áprilisra elkészül az a nyomócső, amely a megtisztított szennyvizet belevezeti majd a Dunába.

Az építkezésben jelenleg mintegy 250 gépkezelő és fizikai munkás vesz részt, egy körülbelül ötven fős irányító gárda koordinációja mellett. A telep építése ütemterv szerint, rendben halad, augusztusban indulhat az egy éves próbaüzem. A telep területét a próbaüzem indítása után, ősszel telepítik be növényekkel és fákkal.

A pesti és a budai oldalról a telepre érkező, a Duna medre alatt kiépített szennyvízátvezető cső-párok tavaly elkészültek, a szennyvíztelepet védő árvízvédelmi gáttal, valamint az azon futó aszfaltúttal együtt. Augusztusra, a szennyvíztisztító próbaüzemének kezdetére, befejeződik annak a mintegy 400 méter hosszú bekötőútnak az építése is, amelyen a telepet lehet majd megközelíteni a Szabadkikötő útról. Az útépítés részeként már elkészült a Csepeli HÉV töltése, valamint a Szabadkikötő út alatt átvezető közúti aluljáró.

Helyszínbejárás a Víz Világnapján

A beruházás részeként egy pesti és két budai szennyvízátemelő telep fejlesztésére és részben rekonstrukciójára is sor kerül. Az albertfalvai átemelő telep kapacitásbővítése 2008-ban megtörtént, a kelenföldi átemelő telepen szerkezetépítés zajlik, a gépek beszerelése a II. negyedévben esedékes. A ferencvárosi átemelő telepen elkészültek az új gépházak, már a berendezések beszerelésénél tart a munka.

Eközben Budán megépült a Duna-parti főgyűjtőcsatorna jelentős hányada a XI., I. és II. kerültek érintésével, a budai alsó rakpart mentén és a környező utcákban. Ez a nagy átmérőjű csatorna szállítja majd a belső budai kerületek szennyvizét előbb a dél-budai szivattyútelepekre, majd a Duna-medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül a központi szennyvíztisztítóba, a Csepel-szigetre. A csatornafektetés miatt szükségessé vált rakpartlezárást az eredeti terveknek megfelelően, tavaly évvégéig szakaszosan feloldották a Petőfi híd és a Margit híd között.

A főgyűjtőcsatorna építése augusztusig folytatódik az I. kerületi Döbrentei tér és a II. kerületi Zsigmond tér között, részben a felső, részben az alsó rakpart érintésével. Ezért a Várkert rakparton, a Bem rakparton és a Bem téren forgalomkorlátozások, időszakos forgalmi rendváltozások nehezítik a közúti közlekedést. Az alkalmazott technológiával (csősajtolással) lehet biztosítani, hogy a majd? öt kilométer hosszú csatorna építése a lehető legkisebb mértékben zavarja a környező utcák közlekedését és az ott lakók nyugalmát. Az úgynevezett csősajtolásos eljárásnak köszönhetően ugyanis zömében a földfelszín alatt zajlik a munka, nem kell megbontani a talajt a csatorna teljes hosszában, csak a technológiai berendezés indító és fogadóaknáit kellett megépíteni.

A Margit híd és a Zsigmond tér között is megépül a főgyűjtőcsatorna idén augusztusig. A csatornaépítéshez kapcsolva tavaly nyárvége óta folyik a rakpartszélesítés ezen a szakaszon. A híd alatti biztonságos közlekedés érdekében az alsó rakpartot kiszélesítik a Duna irányában, átlagosan hat méterrel, a főgyűjtőcsatorna kellő takarása érdekében pedig az útpálya szintjét megemelik egy méterrel. A csatornafektetést ősszel útpályaépítés, a Margit híd budai hídfőjénél (az Üstökös utcánál) pedig egy új közlekedési csomópont kialakítása követi. A kivitelezés októberben zárul. A fenti projektelemek összekapcsolásával, augusztusban indulhat a teljes rendszer egy éves próbaüzeme. Ez a szennyvízmennyiség fokozatos növelésével történik, a létesítmények jövő nyártól működnek majd teljes kapacitással. A beruházás ekkor ér véget.

Finisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen várhatóan 2010 tavaszától (a próbaüzem 2. felétől) kezd el termelődni a tisztítási folyamat egyik végterméke, a szennyvíziszap. Az előkezelt (fertőtlenített, víztelenített) anyagot az eredeti tervek szerint a XVIII. kerületi Cséry telepre, egy újonnan épülő, zárt komposztálóüzembe szállították volna közúton, ahol mezőgazdasági felhasználásra alkalmas komposzt készült volna belőle. Az iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására végül új megoldást keres a főváros. Ennek részben az az oka, hogy a XVIII. kerületi lakók és a kerületi önkormányzat tiltakozott a komposztálótelep megépítése ellen, másrészt időközben az EU preferenciái is megváltoztak az iszap-ártalmatlanítás módjára és szállítására vonatkozóan.

Ezért az Európai Bizottság 2008 végén kezdeményezte, hogy a főváros vizsgálja felül a Cséry üzem megépítését, keresse meg az iszapkezelés környezetbarát és költséghatékony alternatíváit. Az EU által megfogalmazott elvek alapján készült egy előzetes tanulmány az alternatívákról. Miután ezt a főváros megvitatja az unió képviselőivel, lezárulhat a hosszú távú iszapkezelési eljárás kiválasztása. Az új megoldás kereséséről ? ezzel a Cséry iszapkomposztáló megépítésének elvetéséről ? február 16-i ülésén döntött a Fővárosi Önkormányzat. A központi szennyvíztisztító próbaüzemi időszakában keletkező iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására várhatóan a II. negyedévben hirdetik meg a közbeszerzési eljárást.

Új elemek a beruházásban

A beruházás előkészítési szakaszában, az egyes projektelemek közbeszereztetései során mintegy negyvenmillió eurós megtakarítást ért el a főváros. Ebből az összegből további, a beruházás célját ? tehát a fővárosi szennyvízelvezetés és kezelés bővítését ? szolgáló fejlesztéseket terveznek. Így 2012-ig sor kerülhet új, főként pesti, részben budai szennyvízgyűjtő csatornák építésére, valamint az említett három szivattyútelep kapacitásának további bővítésére is.

2007 év végén és 2008 év elején végzett auditjai során az Európai Bizottság kifogásokat emelt a központi szennyvíztisztító telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban. Az unió és Magyarország között lezajlott tárgyalás-sorozat során a magyar fél mindvégig vitatta a döntés megalapozottságát. A jogvita még nem zárult le, de várhatóan azzal a megállapodással ér véget, miszerint a szennyvíztisztító telep felépítésétől elvonandó negyvenmillió eurós támogatás a teljes beruházáson belül felhasználható marad új fejlesztésekre, amennyiben a magyar fél nem kér jogorvoslatot az ügyben.

A főváros az alábbi célokra használná fel a megmaradó uniós támogatást: A központi szennyvíztisztító egy éves próbaüzemének ideje alatt keletkező szennyvíziszap kezelésének megoldására, erre vonatkozó hatástanulmány készítésére, iszaplogisztikai és környezetvédelmi monitoring eszközök beszerzésére, további gyűjtőcsatornák (tehermentesítő csatornák) építésére.

Ezeken felül 2012-ig elkészülhet az úgynevezett harmadik tisztítási fokozat is a központi szennyvíztisztítóban. Ez egy magasabb szintű tisztítási fokozat, amelynek köszönhetően a foszfor- és a nitrogén-szennyeződést is ki tudja majd szűrni a szennyvíztisztító a Duna vizéből, tehát tovább javul a folyó vízminősége. Az új fejlesztéseket rögzítő határozat módosítás jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja. A teljes beruházásról az ÉlőDuna projekt saját portálján olvashatunk.

Az Európai Unió is támogató

Az ÉlőDuna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagy mértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelentősége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közreműködő partner vonatkozásában is az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.

A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 51%-os értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező hatszázezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek majd a legszigorúbb zaj- és szag-emissziós normák előírásainak.

A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai főgyűjtő csatorna, három átemelő telep (ferencvárosi, albertfalvai, valamint kelenföldi átemelő telepek), a folyó alatti átvezetések, a csepeli árvízvédelmi mű, a komposztáló telep, valamint külső közlekedési infrastruktúra megépítése is.

A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja. A projekttel kapcsolatos további információért kérjük, keresse fel a honlapot!