A vidékfejlesztés stratégiája
Társadalmi vita kezdődik az Új Magyarország nevű kormányprogram vidékfejlesztési stratégiai tervéről, tudtuk meg a kormányszóvivői tájékoztatón. Augusztus 20-tól az FVM koordinálásával minden megyében vidéki fórumokat szerveznek, kérdőíveket osztanak, de honlapjukon is nyomon követhetőek az események. Céljuk, hogy a terv mindenki számára elérhető és véleményezhető legyen.
A stratégiai tervben öt nemzeti fejlesztési irány kerül meghatározásra, s ezt négy intézkedési csoportba sorolták. Az elsőben a sikeres mezőgazdaság fejlesztése keretében szükséges szerkezetváltásról vitatkozhatunk. Ehhez tartozik a piactermelés elősegítése is. A második csoport a környezetkímélő gazdálkodás támogatását, a harmadik a vidéki kisvállalkozások erősítését szolgálja. Ehhez kapcsolódik a negyedik intézkedési csoport LEADER programmal kapcsolatos véleménykérése is.
A stratégiai terv forrásmegosztást is javasolt. Az elsőre 45 és 55 százalékos, a második 30-37 százalékos, a harmadik 10-14 százalékot, a negyedik 5-6 százalékot ér a program szerint. Technikai segítségnyújtásra négy százalékot szánnak. Csak a keret 90 százalékát szeretnék így felosztani, a maradék tíz százalékra is ötleteket várnak.
A kormány többek között megújuló energiaforrások használatára szeretne ösztönözni, de az állattenyésztés feltételeit is javítaná. Segítené a képzést és szaktanácsadást, a termelői csoportok és termékpályák kialakítását. Támogatja az adott térség természeti értékeit megőrző gazdálkodást, s a vidéki térség népességmegtartó erejének növelése érdekében ösztönzi a kisvállalkozásokat és a lakókörnyezet fejlesztését.
Belvízi védekezés az első félévben
A kormány megtárgyalta az első félévi ár- és belvízvédelmi helyzet kezelését is. Az általános költségvetési tartalékok terhére erre a munkára kétmilliárd forintot különítettek el, melyet a célnak megfelelően használtak fel. Év elején mindössze 72 ezer hektár, míg március ídusán már 245 ezer hektár állt víz alatt. Ha nem történik szakszerű megelőzés, ez a szám négyszázezerre emelkedett volna.
Az FVM a munkára 393 millió forintot, az akkori BM és a KVVM 785 millió forintot, míg a Munkaügyi Minisztérium 2160 millió forintot fordított védekezésre. Ez utóbbiból közmunkaprogramot hirdettek, melyben 3514 fő vett részt. A közhasznú célprogram keretében 684 főt foglalkoztattak, s erre 92 millió forintot kölzöttek. A KVVM az Országos Meteorológiai Szolgálat információs rendszerét fejlesztette a pénzből, míg a BM az OKF-nek vásárolt 36 millióért új szivattyúkat.
