ZETApress

Idén a tervezetthez képest tízmilliárd forinttal több, összesen negyvenmilliárd forint jutott nemzetgazdasági és társadalmi hatásuk szempontjából is jelentős stratégiai kutatások támogatására. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter kérésére a felügyelete alá tartozó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) ? KUTIT (Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács) jóváhagyása mellett – a Nemzeti Technológia Program meghirdetett második szakaszában tízmilliárd forinttal több támogatásról dönthetett. A világban jelenleg zajló globálisválság és a klímaváltozás kihívásaira a magyar fejlesztéseknek is választ kell adniuk. A pályázat középpontjában a kis-és középvállalkozások k+f igényeinek érvényesítése állt.

A Nemzeti Technológia Program első fordulójának győzteseit júliusban hirdették ki; ekkor mintegy 14 milliárd forintnyi forrás elosztása történt meg. Ezután került sor a második forduló meghirdetésére, amelyre szeptember 15-ig lehetett pályaműveket benyújtani. A döntés a 26 milliárd forintra növelt keret felhasználásáról november 10-én született meg. A támogatás (26 milliárd) és az önerő (8,2 milliárd) értéke 34,2 milliárd forint, mely együttesen épül be a magyar kutatás-fejlesztésbe.

Újabb 26 milliárd stratégiai kutatásokra

A második pályázati kiírásra négy alprogramban és egy dedikált tématerületen lehetett projektjavaslatokat kidolgozni. Az alprogramok ? Élettudományok, Versenyképes ipar, Versenyképes agrárium és élelmiszeripar, Élhető és fenntartható környezet ? keretében elsősorban az ipari igények felől érkező elképzelésekre lehetett pályázatot benyújtani. A Védelmi és biztonsági kutatások dedikált tématerület ezzel szemben egy, nemzetstratégiai célból fontosnak ítélt területen ösztönözte a hazai-kutatás fejlesztési tevékenységet.

A második fordulóra összesen 171 pályamű érkezett be, összesen 83,8 milliárd forintnyi támogatási igénnyel; a második forduló 26 milliárd forintra növelt támogatási keretösszege végül 50 projekt között oszlik meg. Így ismét érvényesülhetett az a szempont, amelyet már az első forduló esetében is alkalmaztak az értékelők: a projektek számára rendelkezésre álló, uniós szinten is jelentős mértékűnek számító forrásokért komoly versenyben kellett helyt állniuk a pályázóknak. A formai követelményeknek megfelelő pályázatokat, szakmai szempontok alapján, külföldi szakértők bevonásával, bizottságok értékelték.

A nyertes projektek 53%-a kis- és középvállalkozás, mintegy 6%-uk nagyvállalat volt. Rajtuk kívül ágazati kutatóhelyek, oktatási intézmények, az Akadémia kutatóintézetei és egyéb non-profit kutatóhelyek vettek részt a pályázaton. A második fordulóban kiemelt támogatásban részesült a Versenyképes agrárium és élelmiszeripar, illetve Élhető és fenntartható környezet alprogram, hiszen ezeken a területeken idén először lehetett pályázni. Sikeresnek nevezhető az idei második kiírásban először meghirdetett, Védelmi és biztonsági kutatások dedikált tématerület is. Itt két projekt kapott támogatást, összesen több mint 1,4 milliárd forintértékben. Ezt a nyertesek pályázatuk értelmében további 555 millió forint saját forrással egészítik ki.