ZETApress

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és ma délben a Hotel Marriottban a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) Magyarország energiapolitikájának felülvizsgálata ? eredmények című kiadványát bemutató közös nemzetközi sajtótájékoztatót tartott.

Az eseményen Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Nabuo Tanaka, a Nemzetközi Energia Ügynökség főigazgatója elmondta, hogy az IEA rendszeres elemzéseket készít egyes országok energiapolitikájáról, a globális energetikai tendenciák alakulásáról, az egyes energiahordozók termeléséről és kereskedelméről, a tagországok vészhelyzeti felkészültségéről. A magyar energiapolitikát már több alkalommal is elemezte a szervezet, legutóbb 5 évvel ezelőtt.

A sajtótájékoztatón bemutatandó kötet összefoglalja a 2010. évben lefolytatott vizsgálat eredményeit, illetve ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára, hogy figyelembe véve az IEA vonatkozó ajánlásait is, hol szükséges előre lépnie. A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency ? IEA) hatodik alkalommal végezte el a magyar energiapolitika felülvizsgálatát. Magyarország 1991-ben és 1995-ben még tagjelöltként, majd 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban már az IEA tagországaként esett át az átvilágításon.

A közel egy éves folyamat során az IEA részletesen áttekintette a nemzeti energiapolitika különböző elemeit. A vizsgálók külön-külön foglalkoztak a közlekedés, a fűtés, a klímapolitika, a villamos energia, az atomenergia, a megújuló energiaforrások, a gáz, az olaj és a szén alkalmazásának kérdésköreivel. A bizottság tagjai találkoztak a kormányzat képviselőivel, a Magyar Energia Hivatal munkatársaival, megbeszéléseket folytattak iparági szereplőkkel, fogyasztóvédelmi szervezetekkel és szakmai szövetségek képviselőivel is.

A felülvizsgálat párhuzamosan folyt a magyar energiastratégia előkészítésével, így a nemzetközi szakértőkkel folytatott eszmecserék különösen hasznosnak bizonyultak. Az ajánlásokban foglaltak egyértelműen tükröződnek a héten a kormány által megtárgyalt/elfogadott Nemzeti Energiastratégiában is.

A Nemzetközi Energia Ügynökség támogatta azokat az elképzeléseket és lépéseket, melyeket Magyarország szükségesnek lát ahhoz, hogy megerősítse helyzetét a globális energiavilágban. A megbízható energiaellátás jövőbeni biztosításához szükséges feltételek körét és tartalmát az IEA a hazai tervekkel egybehangzóan ítélte meg.

A Nemzeti Energiastratégia részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormányzat számára a 2030-ig tartó időszak teendőiről. További két évtizedre, 2050-ig útitervet vázol fel, amely ? az európai uniós törekvésekhez illeszkedve ? globális, hosszabb távú perspektívába helyezi az intézkedéseket.

A kormány céljainak megfelelően az energiastratégiának ki kell szolgálnia az elsődleges nemzeti érdekeket. Garantálnia kell az ellátásbiztonságot, figyelembe kell vennie a legkisebb költség elvét, érvényesítenie kell a környezeti szempontokat, és biztosítania kell, hogy Magyarország megfelelő arányban járulhasson hozzá a globális problémák megoldásához.

A Nemzeti Energiastratégia kereteit a hazai gazdaságot meghatározó tényezők ? a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek ? jelölik ki. E keretek között a legfontosabb stratégiai cél a versenyképesség biztosítása, a fenntarthatóság kritériumainak való megfelelés és az ellátásbiztonság erősítése.

A célok megvalósítása érdekében a dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi.