Augusztustól lezárják a Budai alsó rakpartot
A Budai alsó rakpart északi, majd középső szakaszát is lezárják átmenetileg a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna építése miatt, tudtuk meg a Duna-parti sajtótájékoztatón. Augusztus elejétől a Budai alsó rakpart újabb szakaszait kell lezárni a közúti forgalom elől, mert a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna építése új ütemeihez érkezik.
A főgyűjtőcsatorna építése miatt az Erzsébet híd és a Margit híd között augusztus 21-től előreláthatólag novemberig nem lehet majd közlekedni. A Margit hídtól a rakpart északi végéig, a Mozaik utcáig előreláthatólag augusztus első hetétől várhatóan jövő év októberéig tartanak a munkálatok. Eközben a kivitelezés a jelenleg is lezárt szakaszokon tovább folytatódik ez év végéig, ezért a következő körülbelül két hónapban a Budai alsó rakpart teljes hosszában le lesz zárva.
A csatornafektetés mellett a rakpart szintjének megemelésére, a rakpart szélesítésére, új közlekedési csomópont kialakítására is sor kerül a Margit híd és a Zsigmond tér között, ezért lesz szükség a viszonylag hosszú ideig tartó útlezárásra. Az új közlekedési csomópont a Margit híd budai hídfőjéhez közel, az Üstökös utcánál lesz, itt új le- és felhajtókat alakítanak ki az alsó rakparthoz. A kivitelezés ideje alatt a Budai alsó rakpart mentén folytatódik a gázvezetékek felújítása.
A Margit hídnál augusztus első hetében a folyó felől, hajókról indulnak a rakpartszélesítés munkálatai, ennek ellenére mégis szükséges a rakparton az útlezárás, mivel a rakpartszélesítéshez meg kell bontani a támfalat, és statikai, állékonysági, tehát biztonsági okokból ekkor nem haladhat autós forgalom a budai alsó rakparton. Másrészt a lezárt útszakaszt a folyó felől történő munkálatok szállítási, logisztikai ellátásához használja majd a kivitelező. Ezért a rakpartlezárás első 2-3 hetében valószínűleg nem látszik majd látványos munkavégzés magán a lezárt útszakaszon, de a folyó felőli munkálatok miatt mégis szükséges az útlezárás.
A munkakezdést késleltetheti, ill. a későbbiekben a munkavégzést hátráltathatja a Duna magas vízállása, ekkor a kivitelezés folytatásához meg kell várni a szükséges mértékű apadást. A főgyűjtőcsatorna építésével párhuzamosan mellékcsatornákat is kell építeni, hiszen a főgyűjtőcsatornát össze kell kapcsolni az érintett budai kerületek (XI., I., II.) meglévő csatornahálózatával, valamint a főgyűjtő-építést megelőzően közműfelújításokat is kell végezni. Ezért a rakparthoz közeli utcákban is várhatóak útlezárások: A Lipthay utcában félpályás lezárásra került sor tegnaptól a Bem tér és a Bodrog utca között. Itt több ütemben kell az utca lezárására számítani jövő év elejéig, de a Margit hídi felhajtó két forgalmi sávja közül egy sáv mindig nyitva marad az autósok számára. Július 28-tól október végéig a Krisztina körút Dózsa György tér és Szarvas tér közötti, körülbelül 300 méteres szakaszát is le kell zárni. A forgalmat az Attila út felé terelik, ami ideiglenesen kétirányúvá válik. Az elterelt Krisztina körúti forgalom a Szarvas téren tér vissza eredeti nyomvonalára. A villamos zavartalanul közlekedik a Körúton.
A Csepel-sziget északi részén épülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep biztosítani fogja, hogy a Dunába visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50% alatti értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező hatszázezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek az előírt szigorú zaj-és szag-emissziós normák előírásainak. A tervek szerint a 29 hektáros terület 63,5%-a nemcsak füvesített, de fás-bokros növénycsoportokkal beültetett terület lesz, így nemcsak környezetvédelmi funkcióját, de külső kialakítását tekintve is nagyszabású zöldberuházásról van tehát szó, amely jelentősen javítja majd a Csepel-sziget északi részének korábbi években megszokott látványát.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja. A teljes beruházásról az ÉlőDuna projekt saját oldalán olvashatunk.
Háttér-információk
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyik legnagyobb projekteleme, a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna. A közel 7 kilométer hosszú csatorna a főváros budai oldalán keletkező szennyvíz java részét gyűjti össze, a kelenföldi szivattyútelepre juttatja, ahonnan az a Duna alatti szennyvízátvezető csöveken keresztül a Csepel-szigeten épülő központi szennyvíztisztítóba kerül. A főgyűjtőcsatorna megépítése ezáltal lehetővé teszi, hogy a budai területek nagy részének szennyvize a jelenlegi gyakorlattal szemben ne tisztítatlanul, közvetlenül a Dunába folyjék.
A főgyűjtő kapcsán az egyik legfontosabb kérdés a nyomvonal kialakítása volt. Civil kezdeményezésre a főváros a nyomvonaltervek módosítása mellett döntött 2005-ben. Megvizsgálva a beruházási költségeket, az össztársadalmi hasznot és a megvalósíthatósági kockázatokat, a főgyűjtő váltakozva az alsó és felső rakparton fog haladni. A cél az volt, hogy a legoptimálisabb és leggazdaságosabb megoldás alakuljon ki, amely figyelembe veszi Buda gyógyforrásainak védelmét (Lukács fürdő környéke, Gellért-hegy alatti gyógyforrások), a közlekedési beruházásokat (metróépítés), valamint a világörökség részét képező budai Duna-part látképének megőrzését. Ez a cél az új nyomvonaltervvel teljes mértékben megvalósul.
A főgyűjtőcsatorna a Zsigmond térnél indul, és az Üstökös utcáig az alsó rakpart alatt húzódik majd. Az Üstökös utca vonalában alulról keresztezi a szentendrei HÉV rámpáját, nyílt feltárás nélküli építéstechnológiával. Ezt követően a Bem térig a nyomvonal a Lipthay utca vonalában húzódik, keresztezve a Margit híd budai hídfőjét, majd csatlakozik a Bem tér és Batthyány téri szivattyútelep között a korábbi években kiépült főgyűjtő-szakaszhoz. Innen a Halász utcai lehajtó-rámpáig a Bem rakparton (felső rakpart) a 19-es villamos pályája alatt halad, majd csatlakozik a korábban a Lánchíd-köz vonaláig megépült alsó rakparti szakaszhoz.
Az Erzsébet hídig a nyomvonal a felső rakparton húzódik, a 19-es villamos közműmentes sávja alatt, majd a híd és a Goldmann György tér között az alsó rakparton vezet. A budai rakpartot elhagyva, a Műegyetem rakpart és Bogdánffy utca között a nyomvonal párhuzamos az Irinyi József utcával, attól északi irányban az Egri József utca alatt húzódik. Az Irinyi József utca és Hamzsabégi út között követi a Bogdánfy utca vonalát, majd csatlakozik a korábban megépült főgyűjtő szakaszhoz.
