ZETApress

A kezdetektől fogva az HEBC tevékenységének egyik legfontosabb része az éves jelentések kiadása. A jelentésekben az HEBC tagok befektetői tapasztalatokon alapuló, politikamentes véleményüket fogalmazzák meg Magyarország érdekében, többek között két olyan, hosszú távon is kulcsfontosságú témával kapcsolatban, mint a sikeres európai integráció és a versenyképesség növelése.

Az HEBC véleménye szerint közös felelősség és érdek olyan gazdasági-társadalmi környezet megteremtése, amely biztosítja Magyarország dinamikus és fenntartható fejlődését, nem kockáztatja a felzárkózási folyamatok sikerét, és egyúttal hozzájárul az EU nemzetközi versenyképességének erősítéséhez is.

A jelentések abban a szellemben íródtak, hogy felhívják a figyelmet a felelősségteljes együttműködés és a széles értelemben vett konszenzus szükségességére a politikai erők, az üzleti és civil szféra, valamint a társadalom egésze között. Tegnap a jubileumi tizediket mutatták be Veress János pénzügyminiszter jelenlétében, a Hotel Intercontinental Báltermében.

A jelentéseket maguk az HEBC tagjai írják, és minden mondata konszenzuson alapul. Egy olyan csoport esetében, ahol a tagvállalatok piaci szereplőként akár versenyhelyzetben is lehetnek egymással, mely külön értéket jelent. Az HEBC konzekvensen betartott alapszabálya, hogy nem folytat lobbi-tevékenységet a tagvállalatok egyéni, üzleti érdekeiért. Az HEBC összes jelentése elérhető az Interneten, az ERT weboldalán.

Az HEBC tizedik jelentése

Az HEBC idei, legújabb jelentésének címe: Az egyetlen út a fejlődés. A tagok véleménye szerint a befektetők szeretik kezelni a kockázatokat az üzleti életben, de nem az üzleti környezetben. A jelentésben megfogalmazott elemzéseikkel és ajánlásaikkal a stabilabb, hosszú távon kiszámíthatóbb gazdasági környezethez és Magyarország versenyképességének növekedéséhez kívánnak hozzájárulni. Összegzik azokat a tényezőket, amelyekről befektetőként úgy gondolják, hogy továbbra is Magyarország erősségei, illetve lehetőségei, valamint szeretnék felhívni a figyelmet azokra az elemekre is, amelyeket gyengeségnek, sőt veszélynek gondolnak.

Erősségek

Versenyképes emberi erőforrás, de romló tendenciák! Földrajzi elhelyezkedés: központi fekvés, kapu a Balkán felé, logisztikában rejlő lehetőségek. Infrastruktúra, de a vasút és a tömegközlekedés gyenge pont! Tízmilliós piac, export-orientált ipar, jól menedzselt iparvállalatok jelenléte. Magyarország az európai kultúra része széles értelemben véve: Vonzó turisztikai célpont, a külföldiek szeretnek itt élni.

Lehetőségek

Folyamatos korrekciók lehetősége (pl. konvergencia-program), jobb kommunikáció, hogy az emberek megértsék miért szükséges áldozatot hozni. A KKV szektor fejlesztése: ők alkotják egy egészséges gazdaság gerincét. A világgazdaság változásai egyben lehetőséget is rejtenek (növekvő ázsiai piacok, képzett munkaerő hiánya, környezetvédelmi ipar mint kitörési lehetőség). Regionális szolgáltató központok és európai intézmények vonzása. Együttműködés az új uniós tagállamok között, a 2011-es uniós elnökség.

Gyengeségek

A jövőkép, hosszú távú stratégia, kiszámíthatóság és tervezhetőség hiánya: az ország túlpolitizált. Magas az államadósság és a költségvetési hiány. Bár a reformok szükségesek voltak, rosszul előkészített, rossz szerkezetben megvalósított és rosszul kommunikált lépésekké váltak. Oktatási stratégia hiánya. Összetételében és tartalmában is gyengülő oktatás, amely nem veszi figyelembe a gazdaság igényeit. Versenyképességi tényezők, amelyek a közép-kelet-európai országokkal összehasonlításban hátrányosak (bonyolult adórendszer, magas SZJA kulcsok és járulékok, adófizetők alacsony száma, túlzott bürokrácia).

Veszélyek

A reformok megtorpanása egyenlő a visszalépéssel a közben fejlődő világhoz képest, a széles értelemben vett konszenzus hiánya. Az euró-zónához történő csatlakozásnak nincs időpontja. Nem a dátum a fontos, hanem a fejlettségi szint, a maastricht-i kritériumoknak való megfelelés. Korrupció és fekete/szürkegazdaság. Vásárlóerő folyamatos csökkenése. Demográfiai tényezők, csökkenő népesség hatása az egészségügyre, oktatásra, munkaerőpiacra. Érzékelhető munkaerőhiány.

Az HEBC meggyőződése, hogy Magyarország továbbra is építhet erősségeire, és gyengeségeiből is előnyöket tud kovácsolni. Ahogy ezer ember egy vállalatnál, úgy tízmillió ember egy országban is sikeres tud lenni, ha jól megfogalmazott célokért együttműködik.

Az HEBC

A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi Üzleti Tanácsa. 1998-ban alakult, idén ünnepeli alapításának tizedik évfordulóját.

Az ERT 45 európai iparvállalat legfelső vezetőjét tömörítő fórum, 1600 milliárd eurós összforgalommal, négy- és félmillió alkalmazottal világszerte. Legfőbb célja az európai ipar versenyképességének előmozdítása. Az HEBC az alábbi ERT vállalatok magyarországi elnökének, illetve vezérigazgatójának fóruma: ABB, AkzoNobel, BT, Electrabel, Electrolux, Ericsson, MOL, Nestlé, OMV, Philips, SAP, SKF és Suez Environnement.

Sólyom László államfő köszöntője, amelyet az HEBC megalakulásának 10. évfordulója és 10. éves jelentésének kiadása alkalmából az Üzleti Tanácsnak küldött, elérhető a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.