ZETApress

Hazánkban kétmillió 39 ezer 300 hektár erdőgazdálkodási célú terület van, ami 20,6%-os, folyamatosan növekvő erdősültséget jelent ? tudtuk meg az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság minapi sajtótájékoztatóján.

Az erdészeti igazgatási feladatokat az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság és tíz megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság látják el. A megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságok nevükkel ellentétben regionális illetékességi területtel bíró első fokú hatósági szervek. Fő tevékenységük a tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás biztosítása.

2010-ben az erdészeti igazgatás legfontosabb feladata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és kapcsolódó rendeletei végrehajtására való átállás és felkészülés volt. Az új jogszabályi környezet az ágazatra nézve jelentős változásokat hozott magával, s ez komoly kihívást jelentett az erdészeti igazgatás számára is. Az igazgatásnak a jogszabályi előírásokhoz kellett igazítania eljárásrendjét, informatikai rendszerét, valamint fel kellett készülnie a körzeti erdőtervezés teljes átalakítására, újfajta adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.

Az erdészeti igazgatás tevékenyen részt vett, illetve részt vesz a vörös-iszap okozta károk felmérésben, az érintett mező és erdőgazdálkodási területeken a károk felszámolásában. Ennek keretében szakembereink javaslatot fogalmaztak meg a korábban mezőgazdaságilag hasznosított területek erdészeti hasznosítására.

Az erdészeti szakigazgatás munkájával, valamint az erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatosan további részletes információ idekattintva olvasható. Az erdészeti igazgatás 2010-ben a következő feladatokat látta el: erdőtervezés, erdőleltár készítése az ország erdővel borított területére. Évente a teljes erdőterület egy tizedén kerülnek megújításra az Országos Erdőállomány Adattár állapot és tervadatai.

Ehhez kapcsolódóan az erdészeti igazgatás egyik legfontosabb feladata az erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai és jogszabályi alapját garantáló körzeti erdőtervek készítése, amelyek az egyes erdőgazdálkodók tevékenységéhez kötelezően elkészítendő, új jogi környezet szerinti, erdőterv határozatok alapjait képezik. Az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit megállapító erdőterv határozatot az illetékes erdészeti igazgatóság hivatalból, vagy az új erdőtörvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó kérelemére adja ki. Az erdőgazdálkodó csak az erdőterv határozattal összhangban, bejelentési kötelezettségének eleget téve végezhet erdőgazdálkodási tevékenységet.

A megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságok idén fejezték be a 2009. évi körzeti erdőtervezés terepi felvételeinek feldolgozását, az erdőterv szintű állapot- és tervadatok előállítását. E munka összesen 34 db körzeti erdőterv elkészültét jelenti, ami cca. 195 ezer hektár erdőt, több mint 57 ezer 800 db erdőrészletet érintett. A körzeti erdőtervek digitális változatainak kivonatai, 2005-ig visszamenőleg megtalálhatóak az MGSZH honlapján.

Szintén 2010-ben került végrehajtásra, az új erdőtörvény által előírt feladatként, a nem védett Natura 2000 erdőterületek üzemtervi felülvizsgálata a természetvédelemért felelős szervtől beszerzett adatok alapján. E vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a törvény hatálybalépése előtt készült erdőtervekben foglaltak szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére nem jár-e kedvezőtlen hatással.

A térségfejlesztési tervezési feladatok keretében szakembereink rész vettek az országos területrendezési terv felülvizsgálatában, a Budapesti Agglomeráció, Somogy, Szabolcs?Szatmár?Bereg, Veszprém és Zala megye kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek módosításának felülvizsgálatában. Az erdészeti igazgatás elkészítette a Sokorói-dombság erdőfejlesztési tervét.

Országos Erdőállomány Adattár

Az MGSZH működteti a Magyarország összes erdeinek csaknem naprakész adatait tartalmazó és kezelő Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszert (Országos Erdőállomány Adattár), melynek része a digitális erdészeti térképbázis, az erdőgazdálkodói nyilvántartás, az erdőkre és az erdőkben végzett tevékenységekre vonatkozó információk (általános adatok, termőhelyi adatok, faállományadatok, fakitermelési és erdősítési tervadatok).

2010-ben kiemelt feladat volt az új erdőtörvény okozta változások Országos Erdőállomány Adattáron való átvezetése is. Terveink szerint az Országos Erdőállomány Adattár egyes publikus adatai a jövő elejétől az interneten, az MGSZH honlapján is elérhetőek lesznek. Az internetre fejlesztett webtérkép háttérként az ingyenes GoogleMaps űrfelvételeit használja, amelyre az Országos Erdőállomány Adattárból származó erdőrészlet térkép kerül rávetítésre. Az alkalmazás mind az ügyfelek, mind az állampolgárok számára elérhető lesz, lehetővé téve ezzel az erdőtörvényben megfogalmazott közérdek hatékonyabb érvényesítését, a vonatkozó jogszabályok állampolgári betartását.

Adatszolgáltatás

A nemzetgazdasági kapcsolódási pontok miatt nagy jelentősége van az erdészetre és az elsődleges faiparra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének és feldolgozásának. Az Országos Erdőállomány Adattár, az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program képezik alapját az erdészeti adatszolgáltatásnak.

Az intézmény az Erdészeti Tudományos Intézettel együttműködve 2005 óta készíti az üvegház-gázokról szóló jelentést az ENSZ Keretegyezmény számára. Idén első alkalommal pedig a Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségnek is eleget kellett tenni, mely feltétlenül szükséges a jegyzőkönyvben foglalt ún. rugalmassági mechanizmusok keretében megvalósuló kvótakereskedelemben való részvételhez.

Emellett, szintén a nemzetközi adatszolgáltatási tevékenység keretében az MGSZH adatokat szolgáltat a Joint Forest Sector Questioneer számára, az Európai Erdők Védelmére összehívott Miniszteri Konferencia (MCPFE 2011) részére, és a FAO tárgyévi világ-erdőleltárához is. A belföldi adatszolgáltatási tevékenység keretében kiemelt terület a KSH-felé, és a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerhez (VÁTI Kht.) történő évi rendes adatszolgáltatás.

Elkészült az éves Miniszteri Jelentés, ami az ágazat elmúlt évi teljesítményét értékeli a VM minisztere számára, valamint megjelent a tárgyévi, Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon kiadvány, mely részletesen bemutatja erdeink területi- és fakészlet-adatait, valamint az elmúlt évek változásait, a főbb trendeket.

Hatósági feladatok

A körzeti erdőtervek készítése mellett az erdészeti igazgatás legfontosabb feladata az erdőgazdálkodás felügyelete, az első- és másodfokú hatósági feladatok ellátása. Az elsőfokú hatósági feladatok a megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságok hatáskörébe tartoznak.

A hatósági munka volumenét jól mutatja, hogy a 120 erdőfelügyelő kolléga több mint 200 ezer helyszínelést végzett, és mintegy 120 ezer elsőfokú határozatot hozott. A számok folyamatosan emelkednek, melynek több oka is van. Egy ezek közül, hogy az EU társ-finanszírozott erdőtelepítések száma folyamatosan nő, jelenleg már eléri a tízezer erdőrészletet. De, további leterheltség növekedést okoznak a rendkívüli helyzetek is. Ilyen volt idén például az árvíz, a szél- és viharkárok. Ez utóbbiak mintegy 500 ezer köbméter faanyagot érintettek, melyek szintén hatósági ellenőrzést igényelnek.

Sajnálatos tényként, továbbra is jelen van az illegális, illetve engedély nélküli fakitermelés, melyek ellen az igazgatás igyekszik a meglévő eszközökkel határozottan fellépni. Az elmúlt évben 2-3 ezer esetben szabtunk ki bírságot, mely összességében több-százmilliós nagyságrendű.

A 2010-es év kiemelt hatósági feladata volt az új jogszabályi környezetnek megfelelő eljárásrendek kidolgozása, az ezekhez szükséges formanyomtatványok előállítása és szoftver háttér megteremtése.

Az informatikai fejlesztések eredményeképpen kialakításra kerültek a területi szervek elektronikus ügyintézését lehetővé tevő hivatali kapuk. Ezek használatával terveink szerint 2011. január 1-től a társhatóságokkal létrejöhet az elektronikus hatósági kommunikáció, 2011 második felétől pedig az erdőtörvény szerinti bejelentések az ügyfelek részéről elektronikus formában is teljesíthetőek lesznek.

A másodfokú erdészeti hatósági feladatokat az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság látja el. A másodfokú hatósági ügyek száma a november végi állapot szerint az előző év azonos időszakához képest mintegy 15%-os növekedést mutat, melynek eredményeként az év végére meghaladhatja az 1600-at. A növekedés részben az egyre öntudatosabb erdőgazdálkodói és erdőtulajdonosi magatartásnak tudható be.

Pályázatkezelési és támogatási feladatok

Az igazgatás végzi az erdészeti támogatási jogcímek végrehajtásának szakmai koordinációját, és részt vesz a tervezett jogcímek kialakításában is. Az intézmény kiemelt feladata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött delegálási szerződésben foglaltaknak megfelelően az Uniós támogatási és kifizetési kérelmek befogadása, szakmai bírálata, valamint a többszintű ellenőrzési feladatok elvégzése.

2010-ben folyamatos volt az NVT-s támogatások közül a mezőgazdasági területek erdősítésének, valamint a régi nemzeti támogatásoknak kifuttatása (erdőfelújítás, erdőtelepítés). Megtörtént az adózok által a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából Az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok című jogcím pályázatainak kifizetése is.

Az erdészeti igazgatás ez évben 8 EU-s és 3 nemzeti támogatási jogcímmel dolgozik folyamatosan, ami közel 11 ezer kérelmet jelent. EU-s támogatási jogcímek: EMVA-Mezőgazdasági területek erdősítése; Fás szárú energia ültetvények; Lágy szárú energiaültetvények; Ültetvények korszerűsítése, telepítése jogcím rendeletmódosítása miatt már a Kertészeti ültetvények korszerűsítése, korszerű ültetvények létesítése; Erdészeti potenciál helyreállítása; Erdő-környezetvédelmi intézkedések; Erdőszerkezet átalakítás; Agrár-erdészeti rendszerek jogcímek. Nemzeti támogatási jogcímek: Erdőtelepítés; De minimis erdőfelújítás; Szakirányítás támogatása.

Erdészeti monitoring

Az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelési Rendszer (EMMRE) keretén belül az erdészeti igazgatás 2010-es feladatai közé tartozott a nagyterületű egészségi állapotfelmérés (Erdővédelmi Hálózat), az Egyesített Erdészeti Monitoring rendszer működtetése, valamint az e feladatokat is érintő, és új feladatként a létező nemzetközi monitoring tevékenységek összehangolását, illetve hazai környezethez való illesztését célzó Life Plus finanszírozású FutMon (Jövő Monitoringja) projektben való részvétel. Mindezek mellett az Erdészeti Igazgatóság e területen hazai és nemzetközi koordinációs tevékenységet is ellát. (Az EMMRE kiterjed az erdőtűz valamint az éghajlat változás felmérésére, követésére is.)

Erdeink nagy-területű egészségi állapot felmérése idén az említett FutMon projekt keretében történt. A nyári időszakban 77 mintaterületen, 1872 db mintafa egészségi állapának bírálatát végeztük el. A felvett adatok kiértékelése alapján a faegyedekből 49,3% tünetmentes, 29,9% gyengén károsodott, 14,7% közepesen károsodott, míg 4,4% erősen károsodott. Az elhalt fák aránya 2,7%. Ezek alapján megállapítható, hogy erdeink egészségi állapota kedvező, a károsítások mértéke az elmúlt években kellően alacsony átlagérték körül mozog, negatív tendencia nem figyelhető meg.

Az Egyesített Erdészeti Monitoring (EEM) integrálja a korábban elkülönülten működő Faállomány Növekedési Vizsgálatot és a Vadállomány Élőhelyének Vizsgálatát. A felvételezés az ország területét lefedő 4×4 km-es alaphálózaton kerül elvégzésre 5 év alatt. 2010-ben a mintavételi háló 1/5-e lett érintve. A felvételek kiterjedtek a termőhelyi sajátosságokra, a dendrológiai és dendometriai adatokra, az erdeink biodiverzitását jól szemléltető holtfára és holtfaanyagra, cserjékre és az újulati szintben elhelyezkedő kis-fákra, valamint e szint vadkár általi érintettségére is. A felvétel eredményeként hazánk európai szinten harmonizált adatokat képes szolgáltatni az erdőterületet és erdőállományt illetően az Európai Unió felé.

Szintén az EMMRE része az Országos Erdőtűz Adattár, amit az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatósága az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal közösen működtet. Az idei évben a csapadékban gazdagabb tavaszi és nyár-elejei időjárásnak köszönhetően az erdőtüzek keletkezésének feltételei csak időszakosan és lokálisan álltak fent. Elsősorban ennek köszönhető, hogy az erdőterületet is érintő vegetációtüzek száma csak 40%-a volt a korábbi évekének. Jelentős kár nem keletkezett, az összes leégett területből mindössze 210 ha erdős vegetáció károsodott.