Az EU elsimeri a génmódosított növények termeléséhez való jogot
2006. május 22-én az EU tagországok agrárminisztereinek részvételével tartott ülésen végre döntés született egy, a génmódosított növények (GM) termesztéséhez való jogot érintő, már régóta sok vitát kavaró kérdésben,
A génmódosítás módszerével termelt élelmiszerek története hosszú évezredekre nyúlik vissza, hiszen a napjainkban termesztett növények hosszú szelekciós és nemesítési munka eredményeként jöttek létre. Az 1980-as években kifejlesztett új géntechnológiai módszerek jelentős mértékben forradalmasították a növénynemesítést és ennek köszönhetően már nem kell addig várnunk, míg egy kedvező genetikai variáns magától megjelenik.
A múlt század utolsó éveiben már Magyarországon is elkezdődtek a különböző GM fajták szántóföldi tesztelései. Tavaly például ennek eredményeként került állami elfogadásra két, úgynevezett Bt kukorica is. Az új technológiával termesztett növények térnyerése a biztos gazdasági és környezeti előnyök miatt az elmúlt évek során világviszonylatban gyorsan növekedett. Nagyüzemi termesztésük 1996-ban indult és az összes vetésterület 10 év alatt meghaladta a 400 millió hektárt. 2005-ben 21 országban 8,5 millió gazda már 90 millió hektáron termelt GM növényeket. A GM növények alkalmazása Magyarországon is számos előnnyel járna, különösen a kukorica tekintetében, amely az egyik legfontosabb gazdasági és ipari növényünk. Például a kukoricabogár ellenálló kukoricával csökkenthető lenne a környezet vegyszerterhelése, növekednének a hozamok és kiszámíthatóbbá válna a termesztés. E két utóbbi tényező különösen nagy szerephez jut a hamarosan nagy ütemben meginduló bioüzemanyag gyártás hatalmas kukorica igénye miatt. Ennek oka, hogy a rovarellenálló kukoricafajták mikotoxin tartalma lényegesen alacsonyabb lehet, mint a közönséges fajtáké, amely a takarmány és élelmiszer biztonság területén fontos érték.
Az Európai Unióban 2003. július 23-án bevezetésre került a koegzisztencia irányelv, amely szerint az európai mezőgazdaságban a GM növények termesztésének is teret engednek a közönséges és ökológiai növénytermesztési rendszerek mellett. Eszerint az európai gazdák is élhetnek a biotechnológia által nyújtott előnyökkel, és a májusban elfogadott választási szabadság értelmében a Mezőgazdasági Tanács elismerte, hogy az európai gazdák szabadon választhatnak a közönséges, a bio, illetve a genetikailag módosított fajták termesztése között. Mindemellett a vásárlók számára is biztosítani kell, hogy az eddigi szokásaik szerint választhassanak a fent említett módszerek alapján készült élelmiszerek között. A fogyasztó számára a fenti lehetőséget az Európai Unió jelölési és nyomonkövetésre vonatkozó szabályozása és gyakorlata biztosítja.
Továbbá a Tanács megerősítette a génmódosított tartalom szintjére vonatkozó jelenleg hatályban lévő szabályok érvényességét, valamint javaslatot tett a Bizottságnak egy szabályozás előkészítésére a nem génmódosított vetőmagvakban megengedhető génmódosított tartalomra vonatkozó határérték kialakítására. Mindemellett a Tanács felkérte a Bizottságot egy, az EuropaBio közreműködésével kidolgozandó a termények elkülönítéséről szóló részletesebb útmutató elkészítésére.
A Magyar Biotechnológiai Szövetség üdvözölte a döntést, hiszen ezzel a dél- és észak amerikai, valamint ázsiai farmerek után az európai termelőknek is lehetőségük nyílik a génmódosított növények termesztésére.
Simon Barber az EuropaBio képviselője szerint a Tanács döntése óriási előrelépés a génmódosított növények termeléséért vívott küzdelemben. Az iparág elmúlt években tett erőfeszítése meghozta tehát gyümölcsét, és eljött az idő a biotechnológiai eljárások által nyújtott lehetőségek kiaknázására Európa szerte.
