Erős újabb két évig ÁBESZ elnök maradt
Az Állami Bankok Európai Szövetsége (EAPB) irányító testülete brüsszeli ülésén egyhangúlag újraválasztotta az eddigi elnököt, Erős Jánost, aki 2002-től a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója. Ugyancsak bizalmat szavazott a szövetség alelnökének, Pekka Averionak is, aki 2001. óta a finn Municipality Finance Plc. ügyvezető igazgatója. Irányításukkal az EAPB sikerrel zárta az elmúlt két évet.
Erős János elnöksége alatt 35 százalékkal nőtt a taglétszám és a szövetség lobbyereje és tevékenysége is folyamatosan erősödött, eredményesen befolyásolta az uniós jogszabályi környezettel kapcsolatos döntéseket. A régi-új elnök a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az Európai Unió bankfelügyeleti struktúrájának megváltoztatására még nem érett meg a helyzet. Arról is szólt, hogy az EAPB nem támogatja a nemzeti mérlegelési jogkörök tervezett megszüntetését.
A szövetség újjáválasztott magyar elnöke csütörtökön találkozott az EU regionális politikájáért felelős főigazgatójával, Dirk Ahnerrel is. Az EAPB tagbankok regionális politikában betöltött szerepén túl az elindult JEREMIE projektről is tájékoztatta a főigazgatót. Kovács László EU biztossal a pénzügyi szolgáltatások adózási rendjéről konzultált. A Brüsszelben megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón az egyhangúlag újraválasztott elnök és MFB vezérigazgató az EU bankfelügyeleti struktúrájának megváltoztatásáról folyó vita sarokpontjaival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy véleménye szerint még nem érett meg a helyzet főfelügyelő vagy akár egy európai felügyelő kinevezésére.
Ehhez először jó néhány fontos és nehéz kérdést kell megoldani, köztük a hatékony válságkezelési rendszer kialakítását, a központi bank hitelezői szerepe és a terhek megosztására szolgáló mechanizmus létrehozását. Erős azt is hozzátette, hogy az EAPB nem támogatja a nemzeti mérlegelési jogkörök tervezett megszüntetését a Tőke-megfelelési Irányelvben (Capital Requirements Directive ? CRD), amely a Bázel II. rendelkezéseinek átültetése az EU joganyagába. A CRD rendelkezései a jogszabály-alkotási folyamat keretében lefolytatott nehéz tárgyalások eredményeként jöttek létre, és figyelembe veszik a nemzeti sajátosságokat.
