ZETApress

Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama a Transparency International 2022. évi Korrupció Érzékelési Indexe alapján – tudtuk meg a mai sajtóreggelin a CEU I. emeleti Quantum-termében Martin József Pétertől, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójától.

Idén 28. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International (TI) Berlinben működő központja. 2022-ben Magyarország lett az Európai Unió legkorruptabb tagállama. Az eredmény az elmúlt bő évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamatoknak tudható be – derül ki a TI Magyarország jelentéséből, amelyet a CPI eredményekkel együtt mutattak be a belvárosi Nádor utca 15-ben.

Magyarország az EU sereghajtója

Tovább romlott a hazai korrupciós helyzet a Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index – CPI) legfrissebb eredményei szerint: Magyarország 2022-ben 42 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 77. helyén végzett, 1 pontot és 4 helyezést rontva az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez világviszonylatban közepes teljesítménynek tekinthető, az Európai Unión belül azonban Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza.

Magyarország eredménye jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Csehország és Szlovénia, más európai országokkal egyetemben 56 ponttal a 41. helyezést érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. pozíciót szerezte meg a TI korrupciós rangsorában. Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben lezajlott, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését (state capture) és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat következménye. Míg hazánk 2012-ben az akkor 27 tagú Európai Unión belül a 19. helyen állt, teljesítménye trendszerűen romlott, és 2019-ben, majd 2021-ben már csak Bulgáriát tudhatta maga mögött. (2020-ban hármas holtverseny volt az utolsó helyen Magyarország, Románia és Bulgária között). 2022-re az egy évvel korábbi minimális előnyét is elveszítette hazánk az EU legszegényebb országával szemben: Bulgária valamelyest javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján. Az elmúlt tíz évben Magyarország helyezése csökkent a legnagyobb mértékben a korrupciós világrangsorban. Az uniós pénzek kiszabadítása érdekében tett kormányzati intézkedések hatását a CPI most közzétett legfrissebb eredményei – a felmérés hosszú átfutási ideje miatt – még nem tükrözik.

Korrupció elleni küzdelem az ukrajnai háború árnyékában

A Transparency International Berlinben működő Titkársága a CPI legfrissebb globális adatai kapcsán rámutat: egyértelmű kapcsolat áll fenn a korrupció nagysága, és az államok biztonságát fenyegető veszélyek között. – A korrupció veszélyesebb hellyé változtatja a világot. A kormányok korrupcióval szembeni, világszerte tapasztalható gyenge fellépése egyúttal az erőszak növekedésének a kockázatát is megnövelte, veszélybe sodorva az állampolgárokat. Jelen helyzetből az egyetlen kiút, ha a kormányok felveszik a korrupcióval szembeni harcot, kiállva az egész társadalom, nem pusztán egy szűk elit jólétének garantálása mellett – mondta a nemzetközi CPI eredmények ismertetésekor Delia Ferreira Rubio, a TI globális elnöke.

A jogállam nem áll helyre

A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek ismertetésével egy időben a TIM ezúttal is közzétette a hazai korrupciós helyzetet átfogóan elemző éves Jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.

A 2022. év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az áprilisi országgyűlési választás után, az EU történetében először az Európai Bizottság megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, feltételekhez kötve az európai uniós támogatások lehívását – állapítja meg a Jelentés jogállamiságról szóló része. Egy évtized után személetváltás ment végbe az Európai Unióban: immár sem az uniós intézmények, sem a tagállamok nem nézik tétlenül az egyes tagállamokban – elsősorban Magyarországon és Lengyelországban – tapasztalható jogsértéseket és a rendszerszintű korrupciót. A 2023. januári állapot szerint a jogállami mechanizmus alapján Magyarország a 2021-2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55%-ához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forinthoz, a teljes kohéziós támogatás csaknem 30%-ához) nem juthat hozzá mindaddig, amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt (mérföldkövet). A helyreállítási alapokból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (hozzávetőlegesen 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás lehívását pedig az unió 27 szuperfeltétel teljesítéséhez kötötte.

A Jelentés leszögezi: az EU nyomására létrejött, az uniós forrásokat érintő visszaéléseket visszaszorítani hivatott kormányzati lépések a NER-es időszak egyetlen komolyan vehető korrupció elleni intézkedéssorozatának tekinthetők. Ez azzal együtt így van, hogy a jócskán megkésett intézkedésekkel a kormány valódi célja a források megszerzése, nem pedig a jogállamiság helyreállítása. Utóbbira a TIM szerint a csomag nem is alkalmas, hiszen a korrupció átszővi az államszervezet működését. A visszaélések a rendszer részévé váltak, az állam foglyul ejtésének a folyamata már az előző évtized közepére befejeződött.

– Ha a Bizottság valóban szigorúan ellenőrzi majd az új szabályok végrehajtását, a jövőben számítani lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések mérséklődésére, de arra nem, hogy semmissé válik az elmúlt évtized intézményi rombolása, és egycsapásra helyreáll a jogállam – mondta a Jelentés bemutatóján Martin József Péter, a TIM ügyvezető igazgatója hozzátéve: ezért is sajnálatos, hogy az Európai Unió sokéves késéssel reagált a jogállamiság rendszerszintű megsértésére!

A korrupció melegágya a közbeszerzés

Mint a Jelentésnek az uniós pénzek elosztásáról és a hazai közbeszerzésekről szóló részében olvasható: hiába volt Magyarország az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje, az uniós pénzek beáramlása nem járult hozzá sem a hatékonyság, sem pedig a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, továbbá az egyenlőtlenségek sem csökkentek, ellenben nőtt a korrupció. Magyarországon a közbeszerzések összértéke 2022-ben minden eddigi rekordot megdöntött, miközben a közbeszerzési rendszer koncentrációja és korrupciós kitettsége jelentős. Az Európai Bizottság több ízben is figyelmeztetett a verseny intenzitását számottevően csökkentő egyajánlatos tenderek kimagasló arányára. Az egyajánlatos eljárások 35%-os részesedése az uniós értékhatár feletti beszerzések körében továbbra is jóval meghaladja az Európai Unió által elvárt 15%-os szintet. A közpénzes megbízások elnyerésére irányuló versenyfeltételeket tovább rontja, hogy a legjelentősebb beszerzéseket a kormányzat rendszeresen kivonja – például a koronavírus járvány ürügyén vagy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – a hagyományos közbeszerzési eljárások alól. Mindez tavaly sem történt másként: a korábbi években indult, az uniós jogszabályokkal szembemenő koncessziós eljárásokat zártak le, rendre kormányközeli nyertesekkel (ilyen volt például a hulladékkezelésre, és az autópályák üzemeltetésére kiírt, két, egyaránt 35 évre szóló koncessziós eljárás).

Magyarországon uniós mércével mérve kicsi a gazdasági teljesítmény

Az Európai Unióban – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is erős korreláció mutatható ki a nemzeti jövedelem és a korrupció között. Magyarországon a koronavírus-járványt megelőző hét évben jelentős volt a gazdasági növekedés. Az ország 2022-re annak ellenére ragadt az EU alsóházában, vagyis a korrupcióval súlyosan fertőzött, ugyanakkor uniós összehasonlításban alacsony nemzeti jövedelemmel rendelkező tagállamok között, hogy az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) – a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint – 2013 és 2022 között nem kevesebb mint 39%-kal nőtt. Annak, hogy Magyarországnak nem sikerült jobb pozíciót elfoglalnia az EU-ban, a legfőbb oka a jogállami rombolás és a rendszerszintű korrupció.

A Jelentés szerint több, egymással összefüggő tényezőre vezethető vissza az, hogy a jogállami rombolás és a rendszerszintű korrupció ellenére 2016-tól intenzív beruházási aktivitás jellemezte a magyar gazdaságot, és nemcsak az állami, hanem a magánberuházások terén is (beruházási paradoxon). Utóbbi folyamat annak a követkeménye, hogy a haveri cégeknek és az oligarcháknak juttatott közpénzek idővel magánvagyonokká válnak; az inflációnál alacsonyabb hitelkamatok miatt éveken át forrásbőség jellemezte a hazai gazdaságot, valamint a közbeszerzések és az uniós forráselosztás rendszerszintű túlárazása javította a beruházási és a növekedési statisztikákat. Nem elhanyagolható továbbá az a tényező sem, hogy a gazdasági szereplők jelentős része az elmúlt évtized második felétől beárazta a jogállam megrendülését és a rendszerszintű korrupciót, egyfajta új normaként elfogadva azt.

A Korrupció Érzékelési Index

A tanulmányt 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben működő titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök üzletemberek és szakértők értékelései alapján állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupciós fertőzöttségét. 2022-ban 180 országról állt rendelkezésre megfelelő adat; Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International Berlinben működő titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagából számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, míg a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi. A CPI módszertanának részletes ismertetése idekattintva található. A Transparency International 2018-ban hitelességi tesztet kért az Európai Bizottságtól; a Joint Research Center auditja a CPI-t a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találta. Az utóbbi dokumentum idekattintva érhető el.