ZETApress

A korrupció a világ számos országában lehetetleníti el az igazságszolgáltatást, megtagadva a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való alapvető emberi jogot az áldozatoktól és a vádlottaktól ? áll a ma megjelent, idei Globális korrupciós jelentés fő kritikai megállapításai között.

A Transparency International Magyarország a jelentés publikációja alkalmából szakértői konferenciát hívott össze azzal a céllal, hogy elősegítse a hazai igazságügyi rendszerben megjelenő átláthatósági és elszámoltathatósági problémák feltérképezését, valamint az érintett állami, civil és tudományos körök közti kommunikációt.

Az Ernst & Young, mint a világ vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatainak egyike, globális szponzorként és támogatóként vállalt szerepet a Transparency International korrupció elleni harcában. Az üzleti világnak létfontosságú szerepe van a gazdasági és társadalmi szempontból kiegyensúlyozott közösségek fenntartásában. Az Ernst & Young azért támogatja a Transparency International korrupció elleni küzdelmét, mert hiszünk egy olyan globális környezet megteremtésében, ahol a vállalatok és az állam összefogva maradandó gazdasági értéket teremtenek a tevékenységük által érintett közösség számára, mondja Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója.

Az igazságügyi rendszerben megjelenő korrupció aláássa a jogállamiságot

Az igazságügyi korrupció a bíróságokon kívül érinti az ügyészséget és a nyomozó hatóságokat is. A bírósági korrupcióra koncentráló 32 országról készített felmérés ábrázolja, hogy a bírósági korrupció számos formát ölthet és számos jogi, szociális, kulturális vagy politikai tényező befolyásolhatja. A jelentés két, az igazságszolgáltatást leginkább befolyásoló korrupciótípust, végrehajtó vagy törvényhozó hatalom által a bírósági eljárásokra gyakorolt politikai befolyást, és a vesztegetést különböztet meg. Az ország-tanulmányokban leginkább felfedett közös problémák a bírói kinevezések, a megfelelő munkafeltételek, az elszámoltathatóság és fegyelmi szabályok, valamint az átláthatóság témaköreit érintik.

Az igazságügyi rendszerekben megjelenő korrupció azért került a globális korrupció elleni erőfeszítések fókuszába, mert képes kikezdeni a jogállamiságot, és a társadalom egészét. Az igazságügyi korrupció leküzdésében elért sikerek elősegítik az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, és növelik az állampolgárok bizalmát, mondta Cobus de Swardt ügyvezető igazgató, Transparency International.

A munkavállalók elkötelezettek a megelőzés iránt

A nemzetközi cégek többsége egyre inkább hajlandó tenni a vállalati korrupció megelőzéséért, ám még így is elmaradnak a munkavállalók várakozásaitól. Kevés vállalat rendelkezik etikai kódexszel, még kevesebbnél követik a benne foglaltakat. Az etikai forródróton bejelentést tevő dolgozók némi védelmet is elvárnának, ám úgy érzik, a vállalat nem állna ki mellettük ? derül ki az Ernst & Young legfrissebb, Vállalati csalások és az etikai forródrót című tanulmányából.

A 13 országot átfogó ? köztük 8 nyugat-európai és 5 közép- és kelet-európai ?, 1300 fős telefonos interjú alapján készített felmérés az alkalmazottak csalások, vesztegetések megelőzésével és leleplezésével kapcsolatos véleményét tükrözi. Ez a megközelítés ? más felmérésektől eltérően ? nem a vállalatvezetők véleményére épít, hanem a munkavállalók oldaláról vizsgálódik, így segít képet alkotni arról, hogy a dolgozók mennyire tartják hatékonynak a vállalatok visszaélések elleni politikáját ? amennyiben rendelkeznek ilyennel.

Néhány kivételtől eltekintve, a magyarországi, valamint a kelet- és közép-európai eredmények számos hasonlóságot mutatnak. Összességében munkavállalók elismerik a vállalati csalások megelőzésének fontosságát, és pontos képük van arról, ezt hogyan kellene cégüknél kezelni. Átlátható és támogató rendszert szeretnének, ahol a pontosan lefektetett etikai alapok mentén tudják munkájukat végezni. A felmérés szerint azonban elvárásaik egyelőre nem találkoznak a gyakorlattal, mondja Kühn János, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások magyarországi üzletágvezetője.

A munkavállalók helyzete

Európához hasonlóan, Magyarországon is minden ötödik munkavállaló véli úgy, hogy 2006-ban felmerült csalás vállalatánál. Ám hazánkban a dolgozók 20 százaléka csöndben elmenne egy-egy ilyen eset mellett (Nyugat-Európában 8 %). Ezen dolgozók majdnem fele (45 %) nem érzi úgy, hogy az ő általuk tett bejelentés fontos lehet. Ez a szám a nyugat-európai és más közép- és kelet-európai országok esetében jóval alacsonyabb, 21 százalék. A tartózkodók fele pedig félelemből nem szól, mert veszélyben érzi magát, hogy esetleges bejelentésével valamilyen megtorlást szenved, például a felettesétől.

Az összes megkérdezett közül ? a nyugat-európai 9 %-al szemben ? 21 százalék gondolja úgy, hogy Magyarországon munkahelye nem védené meg, és nem állna ki jogai mellett, amennyiben egy esetleges csalást vagy korrupciót jelentene be. Ez szomorú tény, különösen, hogy ezt a válaszadók 91 százaléka elvárná a vállalattól.

A vállalatoknak fontos lehet erősíteni preventív eszköztárukat

Az eredményekből úgy tűnik, a hazai munkavállalók nem érzik, milyen fontos szerepük van cégük életében. Tudatosítani kell bennük, hogy ők formálják vállalatukat, ők a cég motorja, magyarázza Kühn János. Ehhez persze a felsővezetőknek meg kell adni számukra azt a támogatást, hogy úgy érezzék, átlátható és etikus környezetben dolgoznak, ahol számít a véleményük, és nem a félelem szab határt tetteiknek.

Átlátható értékrend

A vállalatoknál általában az etikai kódex tükrözi a vezetői és a tulajdonosi értékrendet. Ez alapján értelmezhető, hogy a cég mit tekint etikus és nem etikus viselkedésnek, mit vár el a munkavállalóktól és milyen körülményeket teremt ennek biztosítására. A hazai munkavállalók érzik és átlátják ennek fontosságát. Bár 82 százalékuk érzi úgy, hogy minden vállalatnak rendelkeznie kellene egy átfoglaló etikai kódexszel, Magyarországon a felmérésben résztvevők csupán 59 százaléka tud arról, hogy cégénél valóban létezik ilyen összefoglalóval, elmaradva a nyugat-európai jóval magasabb 89 százaléktól és a közép- és kelet-európai 72 százalékos átlagtól.

Az etikai kódex, az etikai értékrend megléte önmagában még nem igazi segítség. Tartalmának ismertetése és a mindennapi gyakorlatba való bevezetése szintén elengedhetetlen. A vizsgált magyar dolgozók kevesebb, mint kétharmada (69%) gondolja úgy, hogy vállalatánál ismerik a kódexet, ám 33 százalékuk még soha nem írta alá azt. Gyakorlati alkalmazását tekintve Nyugat-Európában 70 százalék, míg itthon (56 %) és Kelet- és Közép-Európában (60 %) jóval kevesebben gondolják úgy, hogy vállalatuknál az etikai kódex valóban hasznos szerepet játszik a korrupció, illetve a visszaélések megelőzésében.

A vállalatoknak fontos lehet erősíteni preventív eszköztárukat

Amennyiben egy dolgozó úgy dönt, felvállalja véleményét és cselekszik, Nyugat-Európában 56 százalék fordul a HR munkatárshoz, vagy egy külső, jogi tanácsadóhoz, itthon ezt csak minden negyedik ember tenné. Magyarországon első helyen a közvetlen felettesekhez fordulna 64 százalék, míg Nyugat-Európában ez csupán 42 százalék.

Az etikai forródrótok, amelyek általában a tiszta és elfogulatlan eljárás alapját képezik ? a megkérdezettek összesen 33 százalékának vállalatánál érhetőek el. Ez az arány Nyugat-Európában sem sokkal magasabb, mindössze 40 %. Ott, ahol létezik ez az eszköz, 42 százalékukat tájékoztatták a forródrót használatáról.

Összességében érezhető, hogy a munkavállalók elkötelezettek a korrupció és visszaélések megelőzése iránt és amellett, hogy támogatják, igénylik is az ezt elősegítő kezdeményezéseket, eszközöket. A válaszok fényében a vállalatvezetőknek érdemes lehet megfontolni a legjobb gyakorlat szerinti eszközrendszerek biztosítását a beosztottak számára, és elősegíteni a preventívebb, támogatóbb vállalati környezet és kultúra létrejöttét, összegzi Kühn János.

Egy jól felépített oktatási program bizalmat kelthet, és elősegítheti a tudatosítást és az együttműködést. Ám a felsővezetéstől induló értékrendi útmutatás, valamint megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása mindenképp javallott ahhoz, hogy a munkatársak ne menjenek el szó nélkül egy-egy etikai vétség, vagy valódi visszaélés mellett. A helyes együttműködéshez mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról szükséges a támogató, előremutató hozzáállás. A felmérés eredményei alapján most a munkáltató térfelén van a labda.