ZETApress

A kormány munkahely-megtartási programokkal és adócsökkentéssel küzd a munkanélküliség ellen. A nemzetközi gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye a világszerte drasztikusan emelkedő munkanélküliség ? tudatta Szollár Domokos kormányszóvivő.

Az állástalanok számának növekedése nem hungaricum, Európa szinte valamennyi országa ugyanezzel a problémával küzd. Spanyolországban például 18,8, Szlovákiában 13,7, Írországban pedig 13,8 százalékos a munkanélküliség a január végi adatok szerint. Lengyelországban, ahol az Európai Unióban egyedüliként tavaly 1,7%-kal bővült a gazdaság, februárban 13 százalékra nőtt a munkanélküliség.

Sajnos ez a hatás Magyarországot sem kerülheti el: a válság miatt mintegy 70?80 ezer ember veszítette el állását a piaci szférában, a legfrissebb statisztikai adatok szerint pedig 11,4% százalékos a munkanélküliség hazánkban. A magyarországi munkanélküliségi mutató megfelel az Európai Unió átlagának, a hazai gazdaság zsugorodása viszont nagyobb. Ismeretes, Magyarország gazdasága 2009-ben 6,3%-kal zsugorodott, és a kormány az idei évre is 0,2%-os csökkenést vár. A kormány több intézkedéssel igyekszik ellensúlyozni a gazdasági válság okozta hatásokat.

A 2009-es munkahelymegőrző pályázatokra meghirdetett több mint 52 milliárd forintból összesen 69 ezer 750 munkahely közvetlen támogatására nyílt lehetőség, közvetetten pedig 145 ezer 500 munkahelyet lehetett megőrizni. A munkahelyteremtő támogatások 2,1 milliárdos forrásaiból pedig 2300 új munkahely létesült.

A 2009-es programok nagy része lezárult, a kormány éppen ezért 2010-ben új forrásokat és új pályázatokat nyit meg annak érdekében, hogy még több munkahely maradhasson biztonságban és még több munkahely jöhessen létre. A 2010-es központi munkahelyteremtő programok révén 2000 új munkahelyet várunk 1,7 milliárd forintból. Ezen túl, 500 millió forint kerettel négyezer munkahely megőrzésével számolunk külön központi program segítségével.

A foglalkoztatást segíti elő továbbá az Út a munkához program is, amelynek segítségével közel 100 ezer, korábban tartósan munkanélküli ember kerülhetett vissza a munka világába. A program 2010-ben megnövelt forrásokkal folytatódik, míg a 2009-es költségvetésben 97 milliárd, a 2010-es költségvetésben 110 milliárd forint állt rendelkezésre, amely további 7,5 milliárd forint uniós forrással egészül ki.

Amíg a gazdaság teljesítménye nem növekszik, addig a foglalkoztatottak száma sem fog emelkedni. Éppen ezért a kormány a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő intézkedések mellett a munkára rakódó terhek csökkentésével is enyhíti a gazdasági válság munkaerő-piaci hatásait.

A kérdés ugyanis az, hogy a válság után hol jönnek újra létre a most megszűnt munkahelyek. Az az ország jár el helyesen, aki már most, a válság alatt is a jövőre gondol. A Bajnai-kormány válságkezelésének egyik fontos alapcélja az volt, hogy megteremtse a gazdasági növekedés feltételeit. Az adócsökkentés eredményeképpen már idén is jobban megéri legálisan dolgozni és fehéren alkalmazni. A munkát terhelő adók csökkentése révén Magyarország versenyképessége javult. Ezáltal javultak hazánk esélyei, hogy a válság enyhültével az új munkahelyek itt nálunk jöjjenek létre.

A személyi jövedelemadó csökkentésének eredményeként 2010-ben 10 adózóból 9 az alsó, 17%-os kulcs szerint adózik. Egy átlagosan 200 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 15 ezer forinttal többet visz haza. A munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével pedig a magyarországi vállalkozások összesen mintegy 400 milliárd forintot tudnak megtakarítani 2010-ben.