ZETApress

Korábbi prognózisánál gyorsabb növekedésre számít idén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet a járványügyi korlátozások oldásából adódó II. félévi élénkülésnek köszönhetően a bruttó hazai termék (GDP) élénk, 4,5%-os emelkedésével számol a ma kiadott legfrissebb konjunktúrajelentésében, szemben a decemberben előrejelzett 3,5%-kal.

Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója online sajtótájékoztatón ismertette: a 2021-es növekedést részben bázishatás eredményezi, a II. negyedévben 10% körüli visszapattanás jöhet. A tavaly a második negyedévi visszaesés 13,6%-os volt éves összehasonlításban. Hozzátette, hogy a GDP csökkenésének üteme az év hátralévő részében nem fokozódott tavaly, az éves csökkenés a IV. negyedévre 3,5%-ra mérséklődött az állami és háztartási beruházások meglódulása nyomán és a nagyon kedvező árukülkereskedelmi mérlegnek köszönhetően. 2022-ben az ideivel azonos, 4,5%-os GDP-növekedést várnak. Az idei prognózist arra építik, hogy nem lesz újabb jelentős, a tavaly tavaszihoz hasonló lezárás.

A tavalyi 3,3%-os fogyasztói árindex után idén ennél magasabb, 3,7%-os inflációt vár a Kopint-Tárki, 2022-ben 3,5%-ost. Palócz Éva hangsúlyozta, előrejelzésük szerint a magyar infláció nem fog elszabadulni. A tavalyi inflációt az élelmiszerek árának emelkedése okozta, idén a piaci szolgáltatások árának viszonylag magas szintje okoz bizonytalanságot, ugyanakkor az emelkedő adótartalom miatt az élvezeti cikkek vehetik át az áremelkedés motorját – fejtette ki.

Az ipart a járvány őszi felfutása csak enyhén érintette, így a bruttó termelés a III. negyedévi szelíd csökkenés után a IV. negyedévben csaknem 3%-kal bővült, az idén pedig jelentős, 7,5%-os bővülést várnak – ismertette. Kitért arra, hogy az építőipar a 2020. III. negyedévi drámai visszaesés a IV. negyedévben erőteljesen mérséklődött, majd idén januárban két-számjegyű növekedésbe fordult. Az idén már a lakásépítést és -felújítást támogató intézkedések hatása is látható lesz, így az ágazat kibocsátása 10% körüli, esetleg magasabb ütemben nőhet. 2021-ben a beruházások élénk, 8%-os növekedésére számít az intézet, amely aztán jövőre két-számjegyűvé válhat.

Az év további részében a nominális keresetek lassulásra számítanak, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7%-ot. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1%-nál sokkal alacsonyabb. Kitért arra: a koronavírus-járvány következményei megakasztották az államadósság 2010-11 óta visszaeső trendjét. A maastrichti szemléletű bruttó államadósság 2020 végén az előző évinél 15%-ponttal magasabb, a GDP 80,4-a volt, 2021 végén pedig 81% körül prognosztizálható. A költségvetési hiány a GDP 6,5%-a lehet idén, jövőre meg 5,0%.

Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: az eurózóna a tavalyi 6,6%-os visszaesés után az idén 4-5%-kal bővülhet, amiben a fiskális ösztönzőknek még mindig nagy szerepük van. A közép-kelet-európai országok esetében 4% körüli növekedést várnak ez évre. Óvatosan optimisták, mert nagyok a kockázatok – mondta, és ide sorolta az oltások ütemét, annak hatását a nemzetközi turizmusra. 2021 csiki-csuki lesz még, sokan lefelé korrigálják az előrejelzéseket. Azt sem lehet tudni, hogy a jövedelemtámogatások hogyan érintik a fogyasztást, valamint hosszabb távon az állam-háztartások eladósodása is kockázat.

Ismertetése szerint a globális GDP 5-6%kal nőhet idén, kissé élénkülő infláció mellett. Tavaly a globális kibocsátás mintegy 3,4%-kal csökkent, ami a II. világháború óta a legnagyobb visszaesést jelenti. Ezzel együtt a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban várták.