E-kereskedelmi változások
Megváltozik az e-kereskedelem szabályozása. Új alapokra helyezi az őszi adócsomag az online kereskedelem szabályozását, az Európai Unió vonatkozó rendelkezéseivel összhangban tudatta Tóth Gábor, a NEST Communications Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az e-kereskedelem dinamikus növekedést mutat, az éves forgalom hazánkban idén várhatóan megközelíti majd az ezermilliárd forintot. Jövő júliustól megszűnik a kis-értékű import küldemények adómentessége, és módosulnak a távértékesítésre vonatkozó szabályok is – derül ki dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből.
Október 13-án az Országgyűlés elé került az őszi adócsomagot tartalmazó törvényjavaslat, mely számos jelentős változást tartalmaz. Többek között azokat az Európai Unió által hozott új szabályokat is, amelyeket minden tagállamban kötelező alkalmazni. Ilyen kötelező elem az Európai Unió e-kereskedelmi áfacsomagja is.
– Az e-kereskedelem ugrásszerű fejlődést produkál az elmúlt esztendőkben, az idei év pedig a koronavírus-világjárvány miatt még jelentősebb növekedést hozott a szektorban. Többek között ezért is vált sürgetővé az az elektronikus felületekre vonatkozó rendelkezések reformja, valamint az adóalanyok ügyintézésére vonatkozó szabályok újragondolása – fogalmaz dr. Bákonyi László adójogi szakértő.
Valóban dinamikus növekedést produkál ez a szegmens: a Reacty Digital és az eNET Internetkutató közös e-kereskedelmi kutatása alapján a magyarországi internetes kiskereskedelmi forgalom 2019-ben 17%-os növekedéssel elérte a 781 milliárdot. A 2020-as adat 950 milliárd forint környékén alakul majd előrejelzésük szerint – 2024-re pedig meghaladhatja akár az 1700 milliárd forintot is. A GKI Digital szerint a járvány eredményeképp csak idén március közepe és április vége között több mint ötvenezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon – ezzel az aktív vásárlók száma eléri a 3,35 millió főt. Rendkívül népszerűek a külföldi webáruházak, mint az eBay, az AliExpress vagy a Wish.
A törvényjavaslat értelmében az Európai Unió e-kereskedelemre vonatkozó áfaszabályainak változása kapcsán módosulnak a távértékesítésre és a kis értékű importra vonatkozó hazai szabályok is. A hatályos áfa szabályozás értelmében távértékesítésről akkor beszélünk, amikor magánszemélyek vásárolnak terméket egy másik közösségi tagállambeli – vagy akár harmadik országbeli – adóalanytól úgy, hogy azt közvetlenül kiszállítják számára.
Dr. Bákonyi László felhívja a figyelmet: a távértékesítések esetében 2021. július elsejétől évi tízezer eurós értékhatár felett az értékesítők már nem dönthetnek szabadon, hogy saját államuk vagy a célország áfakulcsát alkalmazzák-e, hanem kötelező lesz számukra a magyarországi áfakulcsot alkalmazni és a vonatkozó áfaterhet itt megfizetni. Ügyintézésüket a jelenleg is létező áfa-ügyintézési rendszer kibővítésével egyablakos rendszer (IOSS) segíti majd, melyben a távértékesítő saját nyelvén egységes portálon keresztül tehet eleget kötelezettségeinek.
2021. július elsejétől minden külföldről, de nem EU tagállamból rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni, vagyis megszűnik a 22 euró értéket meg nem haladó import küldemények adómentessége, amelyet jelenleg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 94. § (1) bekezdés c) pontja tesz lehetővé. További fontos változás, hogy vélelmezett eladóként áfafizetésre kötelezetté válnak az elektronikus kereskedelmet elősegítő platformok is.
