Auschwitz-re emlékezünk
Auschwitz, a holokauszt jelképévé vált haláltábor foglyai 65 éve lettek szabadok. Immár 65 éve hordozza az emberiség a történelem egyik legsúlyosabb terhét, Auschwitz örökségét ? írta Bajnai Gordon miniszterelnök a Holokauszt Világnapján.
Mert a felszabadulás örömét azonnal követte a felismerés döbbenete, hogy milliókat irtottak ki Európa szívében csak azért, mert különböztek a gyilkosoktól valamiben: vallásuk, származásuk, elveik vagy kultúrájuk miatt.
Auschwitz szörnyű tapasztalata megmutatta, melyek a gyűlölet állomásai. Már tudjuk, hova vezet a megbélyegzés, a kirekesztés. Már tudjuk, hogy a szélsőséges gondolatok terjedése a radikális tettek elszaporodásához vezet, hogy a gyűlölködő szavakat előbb vagy utóbb gyilkos tettek követik.
A világban számos helyen most újból erőre kapnak a szélsőjobboldali politikai erők. Így van ez Magyarországon is. Ijesztő, hogy egyre többen vannak, akik nem tanultak a történelemből, és a fajgyűlölet-alapú ordas eszmék ismét gyökeret verhetnek mindennapjainkban, a közbeszédben.
Elie Wiesel, a vészkorszak tanulságának egyik legőszintébb őrzője úgy fogalmazott: az élet ellentéte nem a halál, hanem a közöny. A közöny vezetett ahhoz, hogy a világ a holokauszt idején hallgatott, és az eszmélés túl későn következett be.
Egy emberöltővel később azonban éppen Auschwitz tapasztalata miatt nincs, nem lehet felmentést adni sem a szélsőségeseknek, ha újból erőre kapnak, sem magunknak, ha eltűrjük ezt. Ezért fontos, hogy a holokauszt tapasztalata és a túlélők emlékezete minél többekben felébressze a lelkiismeretet, az emberséget és a felelősséget már ma. Mert holnap talán már túl késő lesz. Mindannyian felelősséget viselünk azért, hogy megállítsuk a szélsőségeseket, megakadályozzuk polgártársaink megbélyegzését és a demokratikus elvekkel visszaélve hatalomba igyekvő demokráciaellenes erőket.
Ezért fontos ez a nap és minden megemlékezés. Mert megerősítenek bennünket, a szabadság és a demokrácia kompromisszumot nem ismerő híveit. Szomorúan hajtok ma fejet a holokauszt áldozatainak emléke előtt, de megerősödött hittel vallom: többé nem fordulhat elő az, ami 65 évvel ezelőtt ? vallja Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.
Börtönbe a holokauszt tagadóival!
Elie Wiesel decemberi budapesti látogatásán arra kérte Országgyűlésünket, hogy alkosson törvényt a holokauszt tagadóinak büntethetőségéről. Mesterházi Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje ma bejelentette, hogy a februári parlamenti ülésre törvényjavaslatot nyújtanak be arról, hogy a holokauszt nyilvános tagadóit hároméves tényleges elzárással kelljen büntetni. (Mint köztudott, felfüggeszteni csak a két évnél enyhébb büntetést lehet.) Többpárti konszenzus esetén erről még ebben a ciklusban lehetne dönteni.
A kezdeményezés jó, kérdés csak az, hogy mi valósul meg belőle. Megszavazza-e a Ház, aláírja-e és államfő és alkalmazzák-e bíróságaink? Az új állatvédelmi törvény ? mellyel a kutyák, macskák és egyéb gerincesek megkínzóit ugyancsak hároméves börtönnel lehet sújtani ? 2004-től hatályos, mégsem élnek vele bíróságaink. Hiába mutatja be a sajtó az elrettentőbbnél elrettentőbb ügyeket, elkövetői megússzák pártízezres pénzbüntetéssel, vagy két évnél rövidebb felfüggesztett fogházbüntetéssel.
